2024 Archívum - Oldal 2 a 2-ből

A nemi hierarchiák naturalizálásától a dekonstrukció(k) lehetőségéig

A tanulmány megvizsgálja a szimbolikus rendszerek egyes elemeit, az észlelésnek, a nyelvnek és a nemek reprezentációjának azon kontextusait, amelyek felépítik és naturalizálják azt a nemek hierarchiáján alapuló szimbolikus hatalmat és strukturális valóságot, amelynek egyszerre vagyunk elszenvedői és újrakonstruálói. Rávilágít továbbá a tudomány szerepére a nemi viszonyok hierarchikus rendjének előállításában és évszázadokon keresztül történő igazolásában. Mindezt a 20. század második felének filozófiai és társadalomtudományi, a posztstrukturalizmust, a fenomenológiát és a posztmodernt magába foglaló áramlatainak segítségével teszi, melyek – elsősorban a nyugati világban – jelentősen hatottak a nemekről és nemi viszonyokról való gondolkodásra. Végül a tanulmány fókuszba helyezi azokat a kísérleteket, amelyek a szimbolikus rendszerek erejével, a nyelven keresztül, a dekonstrukció eszközeivel próbálták lebontani a hierarchiát, majd áttekinti a nőiesség dekonstrukciójának a 20. század elején induló és máig tartó kísérleteit. A tanulmány választ keres arra, hogy a szimbolikus rendszerek különféle elemei hogyan tesznek fogékonnyá a hagyományos nemi szerepek és szerepelvárások elfogadására, és hogy hogyan használja ezeket az eszközöket korunk autoriter illiberalizmusa a patriarchátus restaurálásának jelenkori folyamatában, illetve hogyan használhatók ugyanezen szimbolikus eszközök a nemi hierarchiák és a nemi elnyomás elleni küzdelembe

Lányok, nők, asszonyok – női sorsok, szerepek, életutak a 19-20. században

Jelen kötet főhősei végrendelkező özvegyek, kegyes szerzetesnővérek, munkájukat hivatásként megélő tanítókisasszonyok, „tisztes ipart” űző nők, jótékonykodó polgárasszonyok, díszszemlére felsorakozó cserkészlányok és a nemzetközi nőmozgalom felé kacsintgató vidéki feministák… A magán- és közélet különféle színterein tevékeny, aktív nők, akiknek cselekvéseit hol az önállóság és az önmegvalósítás igénye, hol a 19–20. század társadalmi viszonyai által meghatározott mozgástér tudatos bővítésére való törekvés, hol az önfenntartás vagy éppen az érvényesülés kényszere motiválta – egy olyan korban, amely a nőket és a férfi akat jogi, politikai, kulturális és számos egyéb szempontból nem kezelte egyenlőként. Az MNL Baranya Vármegyei Levéltára 2021. évi, Levéltári napi konferenciájának előadásaiból és felkért szerzők írásaiból álló válogatás a női lét korszakspecifi kus korlátainak ábrázolásán túl elsősorban a különféle női szerepekben rejlő cselekvési repertoárt helyezik középpontba, betekintést nyújtva a nőtörténeti kutatások számára hasznosítható forrásbázis sokszínűségébe is.

Lehetne egy kicsit halkabban? Szexuális és reprodukciós egészség roma női szemmel

Jelen kiadvány amellett foglal állást, hogy a roma nők tapasztalatait interszekcionális megközelítésből érdemes vizsgálni, amely figyelembe veszi, hogy az elnyomó és marginalizáló társadalmi folyamatok és struktúrák összefonódnak, amelyek egyedi élethelyzeteket és hátrányokat jelentenek az egyének számára. A tanulmányok olvasásakor világossá válik, hogy ez mit jelent, és miért fontos: a szerzők olyan alulkutatott, és előítéletekkel terhelt témákat feszegetnek, melyek, habár súlyos hátrányokat és sérelmeket jelenthetnek a roma nők szexuális és reprodukciós egészsége és jogai terén, azok vizsgálatában gyakran nem jelenik meg a „roma női szemszög”. A kiadvány szerzői a roma nők tapasztalatait beemelve, kritikai megközelítésből tekintik át a meglévő tudásanyagokat, társadalmi és intézményi mechanizmusokat és az ezekben felmerülő egyéni eseteket. Emellett a szerzők több ponton ajánlásokat is megfogalmaznak a témák kulcsszereplőinek, és a létező gyakorlatokat is sorra veszik.

Nationalism, Pronatalism, and the Guild of Gynecology: The Complex Legacy of Abortion Regulation in Hungary

By tracing the history of abortion politics in Hungary since World War I, this article covers a century of conflict with particular attention to gynecologists’ self-serving professional jockeying and lobbying under very different political regimes. It suggests that nationalism has been a pivotal element of the abortion debates that both government actors and gynecologists have shaped over the last hundred years and argues that abortion rights were differently recognized in eastern and western Europe during the Cold War because of the legacy of mass wartime rapes committed by the Soviet troops in Hungary, among other countries, which determined those countries’ postwar legislation on abortion and reproductive rights. The article introduces the rarely researched contribution of the gynecologist lobby to the debates by examining how they could represent their own interests independently of political regime. Today, Hungary’s illiberal regime questions the legitimacy of abortion by normalizing US fundamentalist-Christian discourse because anti-abortion policy fits into its nation-building course.

Egy arisztokrata hölgy küzdelmei a Horthy-kori választásokon. Orosdy Fülöpné a szécsényi választókerületben (1931–1935)

Báró Bői Orosdy Fülöpné (született Herzog Margit) nem közismert alakja a magyar történelemnek, ugyanakkor élete érdekes és tanulságos. Magyarországon ő volt az első arisztokrata származású női képviselőnő és az első édesanya a parlamentben. Első abban is, hogy egy vidéki egyéni választókerületben, nyílt szavazás mellett nyert mandátumot Nógrád vármegyében, a szegény és erősen katolikus szécsényi térségben. A korabeli sajtóforrások szerint egyedülálló módon a képviselői jövedelmét teljes egészében kerületének támogatására fordította. Életét meghatározta zsidó származása, de az is, hogy megkeresztelkedése után mélyen hívő katolikusként végezte közéleti tevékenységét.