Critical Romani Studies 4(1).: Roma LGBTI, Feminist Movement and Scholarship
Critical Romani Studies 4(1).: Roma LGBTI, Feminist Movement and Scholarship A publikáció eredeti forrása
Critical Romani Studies 4(1).: Roma LGBTI, Feminist Movement and Scholarship A publikáció eredeti forrása
Frida Kahlo alakját, festményei jellegzetes világát mindenki ismeri és felismeri. Erős, meghatározó karakter, művész és ikon, akinek életéről filmek, számos tanulmány és könyv is megjelent. Ezek között kivételes helyen áll az utolsó tíz évében vezetett naplója, amely egy különlegesen személyes dokumentum és egyben művészi alkotás. Frida Kahlo kéziratos műve most először jelenik meg magyarul Szabó T. Anna fordításában, akinek művészi inspirációs forrásai közt szintén fontos szerepet tölt be Frida Kahlo alakja. Szabó T Anna előszavában így érzékelteti a napló jelentőségét: „A naplót végignézve-olvasva, Frida rémséges testi fájdalmakkal és lelki gyötrődésekkel átszőtt, mégis ámulattal és gyönyörűséggel, fel-fellobbanó büszkeséggel és odaadó szakmai-szerelmi alázattal teli napjait követve, és a Diego iránti feltétlen szeretetét rajta keresztül átélve egyre inkább felmerül a kérdés, hogy vajon elválasztható-e a megélt élet személyessége az életműtől, hogy a testiségről és a kapcsolatokról való beszéd elvonja-e a figyelmet a politikai és művészi elkötelezettségéről? A választ maga a napló adja meg: határozottan nem, hiszen Kahlo maga kínál kulcsot a művészetéhez, amikor magán- és családtörténeti emlékei és lételméleti eszmefuttatásai mellett politikai érdeklődésével is folyamatosan szembesít.
Pioneer Hungarian Women in Science and Education
When opposition to gender+ equality and LGBTQIA+ policies is growing both in Europe and around the world, with increasing attacks on gender and sexuality norms and violations of women’s and minority groups’ rights, it is crucial to further improve the feminist scholarly understanding of opposition to gender equality in times of de-democratization. The Gendered Politics of Crises and De-Democratization: Opposition to Gender Equality seeks to broaden the current scope of literature on opposition to gender equality in democracy, laws, politics, and policymaking procedures. This book focuses on nine case studies of opposition to gender+ equality politics and policies at the United Nations’ (UN) multilateral level, the European Union’s (EU) supranational level, national, and local levels. With its strong interdisciplinary and original focus on bringing together distinct scholarships as well as the variety of topics covered—from employment through sexual and reproductive health rights to gender-based violence—, this book is beneficial not only for gender studies students and scholars but also for feminist activists, political and policy actors, and anyone who is interested in achieving social justice.
Contributors: Elisa Bellè, Alessia Donà, Senem Ertan, Ginger Feather, Barbara Gaweda, Judith Goetz, Anikó Gregor, Akaysha Humniski, Stefanie Mayer, Martijn Mos, Bianka Vida
„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem.
Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez. Tragikus, hogy azok a művek, amiket nem hozhatott létre – vagy azért, mert nőnek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott -, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetőséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen.
Azt remélem, hogy Tüdős Klára erős személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülő, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében.”
Bódis Kriszta
Az MTA új rendes tagjainak 26:0-s férfi–női aránya és Kende Anna tiltakozása újra ráirányította a figyelmet a kérdésre: vajon mi okozza, hogy míg a felsőoktatásban stabilan magasabb a nők aránya, itthon és világszerte még mindig jóval kevesebb elismerés és magas pozíció jut a női tudósoknak? A tudomány férfiközpontúsága? A kutatási intézményrendszer patriarchális jellege? A gyerekvállalásra érzéketlen munkahelyek? A látens diszkrimináció és a szexizmus? Ezek együttesen alakíthatják ki azt a nehezített pályát, amelyen a női tudósok és kutatók mozognak. Szociológussal, történésszel, adattudóssal, anyagfejlesztővel és atommagfizikussal, valamint az MTA tagjaival jártuk körül a témát – olyan szakértőkkel tehát, akik nőként maguk is végigvették az akadályokat.
Az egészségügy tulajdonképpen férfiközpontú, a férfiakban megfigyelhető jelenségeket kutatja, majd az így kapott eredményeket vetíti ki a nőkre.
Sokáig azt tartották, hogy a férfiak és a nők csupán a reproduktív egészség területén különböznek egymástól, holott ugyanannak a betegségnek a két nem képviselőinél más tünetei, és kezelési módjai lehetnek, sőt még a felépülés folyamatában is lehetnek különbségek. A gyakran láthatatlanná tett biológiai különbségek csak részben adnak magyarázatot az egészségügyi egyenlőtlenségekre, hiszen mindezekre a nemi szerepek is hatással vannak.
Válsághelyzet van, és a nehéz idők kihívásaira a legkülönfélébb megküzdési stratégiákat dolgozzuk ki. Plusz munkát vállalunk, kevesebbet költünk, igyekszünk „jobb háziasszonyokká” válni. De vajon tényleg rendben van, ha a globális folyamatok és megkérdőjelezhető politikai döntések okozta balhét a kisember viszi el? Gregor Anikó szociológussal, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszékének oktatójával szolidaritásról, háziasszonyosodásról és a társadalmi mobilitás hiányáról beszélgettünk.
Különleges kötetet tart kezében az olvasó: a Slachta Margit a sajtó nyilvánosságában – Válogatott írások róla és tőle, 1908-1949 című kötet kettős szerkezetű, amely korokra és korszakokra bontva mutatja be válogatott és jellegadó cikkeken át egyrészt Slachta Margit írásait, másrészt a róla és tevékenységéről szóló sajtóközleményeket. A két, egymással párhuzamosan futó, sokszor egymásra reflektáló, egymást tükröző íráskorpusz egymás mellé rendelése azonban mást is megmutat, mint a részeit alkotó írásműveket egyenként. A jelentés a párhuzamosan futó írások egymásra vonatkoztatásában születik meg, és így – miközben elmerülünk az írások sokszínű, izgalmas világában – ahhoz is kulcsot kapunk, hogy Slachta Margitot és korát jobban megértsük.
A második világháborúban résztvevő nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. Többek között ekkor változott meg alapjaiban a nőkről kialakult kép: a háziasszonyokból dolgozók lettek. A háborúban a távollévő férfiak helyett nők milliói dolgoztak a gyárakban, és vállaltak szolgálatot a hadseregekben, ugyanakkor eleget kellett tenniük tradicionális feladataiknak is: fenn kellett tartaniuk a háztartásukat és gondoskodniuk kellett gyermekeikről, miközben teljes munkaidőben dolgoztak. Mindemellett háborús időkben a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportját alkották, akiket a megélhetésért vívott magányos küzdelem mellett egyszerre fenyegetett a hadműveleti területeken átvonuló csapatok zabrálása, a kényszermunka réme, vagy éppen az ellenség legyőzését (is) szimbolizáló aktusok, a női test ellen elkövetett abúzusok számtalan fajtája: többek között a nők tömeges megerőszakolása, prostitúcióra kényszerítése, nácik általi sterilizálása.
A kötetben húsz lebilincselő és feszültséggel teli tanulmány olvasható, melyekben a nők második világháború alatti sorsának, szerepeinek fény- és árnyoldalai egyaránt megmutatkoznak. A számos egyéni történet és kisebb-nagyobb nőcsoportokat érintő témák (női kollaboráció, álorvosi kísérletek, bábák szerepe, egyesületi tevékenységek, embermentés, stb.) bemutatásával sajátos női túlélési stratégiák vagy éppen egyetemes emberi válaszok tárulnak fel az olvasó előtt a férfiak által uralt háborús világban.