1997

A ​jókislányoknak nem terem babér

Asszonyom, ​Kisasszony! Akar Ön a férfiakkal egyenrangú ember lenni? Most nyugodtan válaszol(hat) IGEN-nel. (Miután elolvasta ezt a könyvet!)
Asszonyom, Kisasszony! Felteszünk Önnek néhány kérdést: az erős nők szükségszerűen magányosak? A hatalom megrontja a jellemet? A nők valóban gyengék? A kockázatot kerülni kell? Folytathatnánk hasonlókkal a sort, s ha Ön mindegyikre IGEN-nel válaszol, akkor a nőknek abba a csoportjába tartozik, amelyet Ute Ehrhardt csak látszólag hízelgő kifejezéssel a „jókislányok” kategóriájaként határoz meg.
Hogy mi jellemzi őket? A „jókislányok” alávetettségben élnek, állandó lemondás az életük, önbecsülésük kifejletlen, félelmek és előítéletek akadályozzák őket abban, hogy önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek. Abban, hogy felszabadultak és életvidámak legyenek – röviden: hogy teljes életet éljenek.
E könyv szerzője nő és gyakorlati pszichológus, aki önvizsgálatra készteti Önt, hogy jobban megismerje saját magát, majd mintát ad a pozitív gondolkodásra, végeredményben pedig segít kialakítani azt az életstratégiát, amellyel önbizalma, teljesítménye és életkedve fokozható.

A ​test – Társadalmi fejlődés és kulturális teória

Mike ​Featherstone, Mike Hepworth és Bryan S. Turner a testszociológia legjelesebb képviselői; e kötetben tanulmányaikból közlünk válogatást. A többi között olyan írásaikat publikáljuk, amelyek a test/erotika/szexualitás összefüggéseiről szólnak, vagy azt elemzik, hogy diéta, a kozmetika, a divat, általában a fogyasztás miként „fegyelmezi” a testet, avagy azt árulják el, milyen testideált sugallnak a középkorúaknak az amerikai képregények.
A testszociológusok Michel Foucault köpönyegéből bujtak elő: az emberi testet vizsgálódásuk kitüntetett tárgyáva, pontosabban alanyává tették. A különböző tudományágak művelői – a nyelvészektől a filozófusokon át a közgazdászokig – az elmúlt másfél-két évtizedben „darabokra szedték” a testet, hogy „részeit” hermeneutikai, szimbolikai, fenomenológiai, áruvá válási stb. nézőpontokból újra „összerakják”.
Hogy beszélhessenek biológiai, felépített (lásd: testépítők), szimbolikus, áruvá tett (például: prostitúció) testről, s megalkossák az egyre terebélyesedő új testszociológia fejezeteit.
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik filozófiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi szempontból is kíváncsiak a testre, az itthon most formálódó sportszociológiában, a sporttudományokban hasznosítani kívánják megállapításait, s javallom jó szívvel minden érdeklődő olvasónak, aki többet akar tudni a számunkra mindenképpen legcsodálatosabb alkotásról, az emberi testről.