Vera Menchik
Angol anyától, cseh apától Moszkvában született, 1921-től családjával Angliában élt. Gyerekkorától sakkozott, mestere a magyar Maróczy Géza volt, aki nagy jövőt jósolt neki. Igaza lett
Angol anyától, cseh apától Moszkvában született, 1921-től családjával Angliában élt. Gyerekkorától sakkozott, mestere a magyar Maróczy Géza volt, aki nagy jövőt jósolt neki. Igaza lett
Jászberényben született, a Zeneművészeti Főiskolán végzett ének-zene szakos tanárként. Apácanövendék volt, felszentelése előtt ismerkedett meg és kötött házasságot Zelk Zoltánnal. Pestre költözésük után kezdett írni,
1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy
Budapesten indult pályája, majd 1928-ban Párizsba ment. Festményeket és illusztrációkat készített, elfogadták a helyi művészek. A II. világháború alatt saját eszközeivel segítette az ellenállási mozgalmat,
Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című
Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga,
Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás
Sajókazán született, Sárospatakon a népművészettel ismerkedett, majd 1938-ban elvégezte a budapesti Iparművészeti Iskolát. Többek között Domanovszky Endre, Lux Elek, Szőnyi István voltak a mesterei. Több
A nevét viselő kórusról híres, és ő volt az első, aki József Attila verseihez zenét szerzett. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, mesterei között volt
Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata