Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat.
Néhány munkája:
A Szentpétery gyerekek;
A könnyelmű Balogh-lány;
Magda titka;
Szerelmes idegenek;
Bányai Júlia;
A francia kislány;
Mostohatestvérek;
A jó fiú;
A tűzpiros üveggömb;
Körülményes ifjúság;
Apollónia kisasszony vendégei;
Júlia vándorévei;
A fivér;
Az öreg hölgy történetei.
