Amerika

Beulah Henry

Az 1900-as évek elejének egyik legismertebb amerikai feltalálója 1887-ben született, művészeti érdeklődésű családban. A Queens és az Elizabeth College hallgatója volt 1909-től, bölcsészeti tárgyakat tanult,

Francis Marion Beynon

Elkötelezett feminista, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt biztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata,

Mabel Vernon

Remek szónok és rendkívül sikeres adománygyűjtő, a szüfrazsett mozgalom harcias képviselője volt. 1906-ban végzett a Swarthmore College-ban, rövid ideig középiskolai tanár volt, majd csatlakozott a

Eleanora Knopf

A Bryn Mawr College-ban hallgatott kémiát és geológiát, doktori értekezését 1912-ben geológiából készítette és védte meg. A United States Geological Survey társaságnál helyezkedett el és a Stissing Mountain szikláit tanulmányozta.

Nora Stanton Blatch

Az első amerikai nő, aki építőmérnöki diplomát szerzett és az első nő, aki az American Society of Civil Engineers tagja lett. Híres nők híres leszármazottja – nagyanyja Elizabeth

Rose Schneiderman

A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and

Minnie Fisher Cunningham

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli

Anne O’Hare McCormick

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek

Elizabeth Bagshaw

Kanada első doktornőinek egyike, az első – abban az időben illegális – születésszabályozási klinika létrehozója. A torontói egyetemen diplomázott 1906-ban, majd Hamiltonba költözött és ott

Crystal Eastman

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben