Bella Guérin
1883-ban ő volt az első nő, aki ausztrál egyetemen diplomát kapott. Tanított Ballaratban, Sydneyben, Melbournben. Az 1890-es években került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal, amelynek
1883-ban ő volt az első nő, aki ausztrál egyetemen diplomát kapott. Tanított Ballaratban, Sydneyben, Melbournben. Az 1890-es években került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal, amelynek
Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, Elizabeth Cady Stanton jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával
A neves női választjogi harcos házaspár, Lucy Stone és Henry Browne Blackwell lánya, az első amerikai orvosnő, Elizabeth Blackwell unokahúga. East Orange-ban (New Jersey) született,
Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, Emily Stowe, a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben
Az amerikai nőmozgalom egyik vezetője remek szervezőképességéről volt híres. Az Ohio-i Western College for Women hallgatója volt, gyakran elkísérte orvos apját politikai rendezvényekre. Részt vett
Bostonban született, családja fontosnak tartotta a tanulást, lányaikat is középiskolába járatták. Fannie 16 éves korában lebénult, évekig nem tudott lábraállni, tanulmányait otthon folytatta. Harmincéves korára,
Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistys alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban
1857. január 3-án született. Középosztálybeli, vallásos család gyermeke. 24 éves korában Berlinbe költözik , kapcsolatba kerül a szocialistákkal és a szakszervezetekkel. 1881-ben alapítója és vezetőségi
Már akkor szorgalmazta a nők élethosszig tartó tanulását, amikor nem is ismerték ezt a fogalmat. Különösen fontosnak tartotta az egészségügyi, higiénés és korszerű háztartástani ismereteket.
Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére – a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték