Hamarban született tízgyerekes értelmiségi családba, az apja által alapított első népfőiskolán szerzett tanári oklevelet.

Felismerte, hogy a sok terhesség mennyire veszélyezteti a nők egészségét (saját anyja 50 évesen halt meg).

Látta a házasságon kívül született gyerekek és anyjuk gyakran kilátástalan helyzetét és tenni akart értük.

Felvilágosító előadókörutakat tett az országban, megismertette a nőkkel a terhesség megelőzésének lehetőségeit.

Oslóban „higiéniai rendelőt” nyitott, ahol a nők fogamzásgátló eszközökhöz juthattak. Ez a tevékenysége sok ellenállásba ütközött, még nők is tiltakoztak ellene.

Küzdött a terhességmegszakítás kriminalizálásának eltörléséért is. Másik fontos harca a törvénytelen gyerekek helyzetének rendezése volt.

Jogász sógora közreműködésével sikerült elérnie, hogy 1915-ben a norvég parlament törvénybe iktatta ezeknek a gyerekeknek a jogát apai nevükhöz és örökségükhöz. 

Norvég feministák 1904-ben, a Norvég Nemzeti Nőtanács alapításakor. Középen Gina Krog, a jobb szélen Katti Anker Møller.