Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után tovább akart tanulni, ezt Svájcban tudta megvalósítani.
1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták.
1898-tól a brüsszeli Solvay intézetben kutató pszichológusként dolgozott. 1909-ben Genfben nemzetközi pszichológus kongresszust tartottak, a résztvevő tudósok között ő volt az egyetlen nő. 1914 és 1918 között a párizsi Sorbonne egyetemen tanított kísérleti pszichológiát.
1919-ben visszatért Lengyelországba, a varsói egyetem professzoraként dolgozott haláláig.
