1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi Feminista Egylet és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka. A fasizmus áldozata lett.
Néhány publikációja:
A dresdeni egészségügyi kiállítás tanulságai,
Lelki epidémák,
A gyermeki intelligencia vizsgálata,
Amerikai impressziók.
