rasszizmus

Beszélni az elhallgattatottak hangján! – Mariella Mehr, „Az országút gyermekei” program túlélője

Jelen írás a nők elleni erőszak és a XX. századi kulturális népirtások egy Magyarországon kevéssé ismert fejezetét, a svájci ifjúsági segélyszervezet, a Pro Juventute „Kinder der Landstrasse” („Országút gyermekei”) programjának keretei között a jenis cigány népcsoport ellen 1926 és 1970 között végrehajtott atrocitásoknak kíván emléket állítani. E népirtások legismertebb túlélője a jenis írónő, Mariella Mehr, akinek 1981-ben megjelent Kőkorszak című önéletrajzi regénye rendkívüli előrelépést jelentett a jenisek emberi jogi képviseletében. Szőke Dávid írása.

Vallások az elnyomottakért

„Vallások az elnyomottakért: nők, etnikumok és szegénység” címmel került sor vallásközi expóra a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete szervezésében, az „Együtt a jövőnkért egy nyitottabb és elfogadóbb társadalomért” projekt keretében, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen az emberi jogok világnapján, december 10-én. Beszámolónk.

Repül a mérföldkő, ki tudja, hol áll meg

A rasszizmust és a homofóbiát elítélő, emberi jogi alapokon gondolkodó, a szitokszó értelmében mindenképpen „liberális” aktivistaként – aki a Pride-on is részt szokott venni, és aki ráadásul igencsak utálja, hogy hazafelé el kell (?) tennie a szivárványszínű zászlót, ha jót akar magának – most örülnöm kellene, hiszen, ugye, a bíróság példát statuált. Nem örülök.

Harminc éve Emma – egy német feminista folyóirat múltja és jelene

2007-ben lett harminc éves a német nyelven megjelenő Emma, a világ egyetlen független feminista folyóirata. Az évforduló tiszteletére a lapot, valamint alapítóját és szerkesztőjét, Alice Schwarzert olyan közismert és közszeretetnek örvendő nők köszöntötték, mint a Német Szövetségi Köztársaság (első női) kancellárja, Angela Merkel, az irodalmi Nobel díjas Elfriede Jelinek, valamint a népszerű humorista, Anke Engelke.

Saját fürdőszoba

A segítség című, Kathryn Stockett regénye alapján készült film a ’60-as évek Amerikájában, ezen belül Jacksonban, Mississippi állam fővárosában játszódik, a feketék polgárjogi mozgalmának idején.

Carson McCullers

Mi a felnőttség? – Identitáskeresés és a nőiséghez való viszony alakulása Carson McCullers Az esküvői vendég (1948) c. regényében

Carson McCullers regényeiben visszatérő központi témát képeznek a serdülőkorba lépett fiatal lány által megtapasztalt nehézségek. Az írónő talán legismertebb regénye „Az esküvői vendég”(magyarul Budapest: Európa, 1973) szintén ezt állítja a középpontba, de, mint a többi mű, a nemek hierarchiája mellett kitér a többi társadalmi egyenlőtlenség kérdésére, pl. a rasszizmusra is, illetve felszólal a háború ellen is.

Carson McCullers-sorozat 2.: Magányos vadász a szív (1940)

Ha valakiben netán élne még olyan sztereotípia, hogy a „komoly irodalom” állítólagos reprezentánsából, a közoktatásból, tankönyvekből mellőzött női szerzők nem alkottak semmi jelentőset, és irodalmi világuk beszűkült, privátszféra-orientált, ráadásul egyféle – őt majd Carson McCullers metsző társadalomkritikája, hideg, groteszk, elidegenedett világa, az emberi kapcsolatokról szőtt búskomor víziói, és sallangoktól mentes hangvétele kizökkentik e tévhitekből. Az amerikai déli államok gótikus tradíciójához köthető szerző első regénye, melyet 23 évesen írt, a Magányos vadász a szív (magyarul: Európa, 1983, ford. Déry Tibor) kötelező olvasmány is lehetne.