A nőket rendszerint nagyon féltik a „biztonságos” otthon falain kívül rájuk leselkedő számtalan veszélytől. Rögtön attól, hogy kimozduljanak, például, elmenjenek egy buliba, ahol, horribile dictu, lecsúszik egy-két ital is. Egy évvel ezelőtt jól megkaptuk az oktató videókat a rendőrségtől…
A nagyszerű beszámolóhoz és a nyilván építő vitához hadd fűzzem hozzá a következőket…
Nem jó jel, hogy az aláírás után, a ratifikációra készülve Magyarország már most szembemegy az Egyezménnyel.
Soha, de soha ne hagyjátok, hogy bántalmazzon valaki egy másik embert, mutassatok jó példát!
Szeptemberi beadványunk után (melynek kapcsán bírságolással záruló eljárás indult) újabb, a korábbinál is súlyosabbnak mondható ügyben vagyunk kénytelenek a Médiahatósághoz fordulni. Az előző esetnél meggyőződtünk arról, hogy semmi akadálya, hogy egyazon panaszt több állampolgár is benyújtson, így ismét mindenkit arra biztatunk, hogy ragadjon tollat/billentyűzetet, és küldjön a hatóságnak akár saját fogalmazású, akár a mi levelünket mintának vagy szó szerint felhasználó – a megfelelő helyeken személyes adatokkal kitöltött – levelet.
Rados Virág 2012 végén jelentkezett „Bántalmazó házasság” című lélektani regényével. Az írónő neve már nem volt ismeretlen: két korábbi műve, ugyanannál a kiadónál, a Bipoláris és a Visszakapott élet. Ez utóbbiak személyes életeseményekre (bipoláris depresszió, illetve a mellrák leküzdése) épülnek. A Bántalmazó házassággal nem ez a helyzet: intuitív alapon, némi utánaolvasással íródott; mégis elmondható, hogy a végeredmény olyan hiteles lett, mintha személyes tapasztalat, vagy sokéves szakmai tevékenység motiválta volna.
Annyira azért nem forog a gyomrom, mint E. L. James fércművétől, annyira veszélyesnek nem tartom, de értelmét sem látom a szövegnek. Többször tettem le tanácstalanul a könyvet, azzal a halk kérdéssel: mit akar Mérő Vera?
A nőt, akivel mindez megtörtént, nevezzük Andinak. Egy év leforgása alatt kétszer támadták meg éjjel az utcán. Első alkalommal az elkövető megütötte, és elvette a telefonját, második alkalommal egy másik, biciklis támadó megfogdosta, majd elhajtott, de később követte egy darabon. Andi jelenleg érthető módon nagyon zaklatott, gyakorlatilag poszttraumás állapotban van. Nem tudtam mást mondani – mivel a támadó külsejét a sötétben nem tudta megfigyelni -, mint hogy nyugodjon meg, már biztonságban van – nagyon jól tette, hogy amikor beszaladt a házba, nem kapcsolta fel a villanyt, hogy a támadó, ha még követné, ne lássa, hol lakik! Végső soron mi Andi egyetlen „bűne”? Az, hogy alkalmanként szeret a barátaival eljárni szórakozni, és, mivel a mi városunkban nincsen éjszakai tömegközlekedés, ezt követően gyalog jár haza (egy lakótelepre) a kb. harminc perces távon – ekkor történt a két támadás.
Boldog, egyenrangú kapcsolatra vágysz, fontos Számodra, hogy (leendő) partnered szeressen, tiszteljen Téged? Nem tudod, hogyan kerüld el a nőket lenéző férfiakat, hímsovinisztákat, potenciális (fizikai illetve érzelmi) bántalmazókat? Nem tudod, miként ítéld meg már meglevő kapcsolatodat?
Ez a fontos, a szülés során elszenvedhető traumákról szóló könyv magyarul sajnos csak 2008-ban jelent meg (az eredeti 2006-ban készült). Ha húsz évvel korábban írta
