nők a politikában

A politikának nem dolga megmondani a nőknek, hogyan éljenek

Magyarország jelenlegi kormányának nincs konkrét programja és elképzelése a legnagyobb hátrányos helyzetű társadalmi csoport, a nők helyzetének javítására – leszámítva azt a konzervatív álláspontot, mely szerint egy nő helyzetét az oldja meg, ha férjhez megy és gyereket szül. Az ellenzéki összefogás megalkotott egy programot, amiben külön fejezetet szentelnek a nőknek. Erről a programról kérdeztem V. Naszályi Mártát, az ellenzéki összefogás szakpolitikusát.

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” – mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

Mit üzentek az eddigi kormányok a nőknek? A jelenlegi mennyire tartja sürgősnek ratifikálni az Isztambuli Egyezményt? Szerencsés-e az a megközelítés, miszerint a politika nőkről alig, inkább csak anyákról beszél? A kisgyermekes nők szeretnének-e részmunkaidőt vagy távmunkát? Mit akarnak a roma nők? Hogyan lehetne ösztönözni a nemek közti otthoni munkamegosztást? – Többek között ezekről a kérdésekről volt szó az Ökopolisz Alapítvány „Mit vállal egy nő?” című fórumán.

Ahol a nő a bokszsák, ott nincs demokrácia – Lovas Nagy Anna beszéde

Az áldozatok olyan törvényt kaptak, ami nem védi meg őket. Kihagyták belőle a gazdasági kizsákmányolást, kihagyták a lelki bántalmazást és a pszichés kényszerítést. Joggal tesszük fel a kérdést, miért ilyen szakszerűtlen a kormány? Nincsenek tudós jogászai? Nem ismerik a nemzetközi ajánlásokat? Nincs bepillantási lehetőségük a nyugati civilizációk jogrendjébe?

Rokonok – avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök).