Nők, társadalmi nem, női öntudatnövelés – Ajánlott könyvek 3. rész: Klasszikus szépirodalom és (ön)életrajzok – magyar
Női öntudatosság növelésére ajánlott szépirodalmi könyvek és egyéb irodalmi kiadványok.
Női öntudatosság növelésére ajánlott szépirodalmi könyvek és egyéb irodalmi kiadványok.
„Lényegében Mrs. Pontellier lassan rájött, miféle hely van számára, mint egyszeri és megismételhetetlen emberi lény számára kijelölve az univerzumban, és egyúttal felismerte a különbséget a
Az alábbi link alatt találjátok az amerikai feminista (nyomtatott és internetes) újság, a Ms. Magazine 100-as listáját, mely a szerkesztők által legfontosabbnak, legjobbnak ítélt non-fiction műveket tartalmazza.
Az Alexandra Könyvesház Panoráma Termében mutatták be szeptember 22-én Lovas Nagy Anna első regényét, ami a Noran Könyvesház kiadásában Verazélet címmel jelent meg. Gyalog mentem a Déli pályaudvarról a bemutatóra, a Nyugati tér felé közeledve egyre gyakrabban jelent meg az aszfalton a felfestés: „1 könyv verazélet”. Az utcai gerillamarketing pedig hatásos volt, este hatra a terem megtelt, a későn érkezők már csak az ajtóban állva tudtak részt venni az eseményen.
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
Lovas Ildikó A kis kavics című regényének fülszövege egy filmszerűen pergő, igazi krimit ígér, az olvasó pedig nem csalódik, mikor végigolvassa a könyvet, hiszen az végig fenntartja érdeklődését. Története két síkon játszódik, az egyik egy negyvenéves történelem szakos tanárnőnek az útkeresése, aki úgy érzi, hogy determinálja őt a neve: „Amikor az egyetemre iratkozás feladatait intéztem, (…) megkérdezte tőlem, (…) hogy én magam is olyan vagyok-e, mint az a náci kurva, akinek a nevét viselem.” Kozma Léni története így kapcsolódik a másik síkhoz, ami Leni Riefenstahl német rendezőnő, táncosnő, a náci filmes személye.
A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek? Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az Elfújta a szél (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de
Ha valakiben netán élne még olyan sztereotípia, hogy a „komoly irodalom” állítólagos reprezentánsából, a közoktatásból, tankönyvekből mellőzött női szerzők nem alkottak semmi jelentőset, és irodalmi világuk beszűkült, privátszféra-orientált, ráadásul egyféle – őt majd Carson McCullers metsző társadalomkritikája, hideg, groteszk, elidegenedett világa, az emberi kapcsolatokról szőtt búskomor víziói, és sallangoktól mentes hangvétele kizökkentik e tévhitekből. Az amerikai déli államok gótikus tradíciójához köthető szerző első regénye, melyet 23 évesen írt, a Magányos vadász a szív (magyarul: Európa, 1983, ford. Déry Tibor) kötelező olvasmány is lehetne.
Virginia Woolf (1882 – 1941) a huszadik század egyik legzseniálisabb írója, a hagyományos próza megújítója, regényei a tudatfolyam-technika csúcsteljesítményei. A belső ábrázolásmód és az idő-tér-élmények,