A lányaim születése után otthon maradtam, ami egyértelmű döntés volt a 90-es évek közepén. Es otthon is ragadtam, majd most, húsz évvel később újra beültem az iskolapadba, hogy bepótoljam, vagy legalább is megpróbáljam bepótolni az elmúlt két évtizedet.
http://hvg.hu/itthon/20110913_nok_nyugdijba_vonulasa#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_9_13 A nők nyugdíjkorhatára rövid idő alatt 55 évről 65 évre emelkedik. A férfiaké ugyanekkor 60-ról 65-re. Mindeközben rendszeresen felmerül a kommunikációban, hogy a nők
A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő jegyzet elolvasása után fogalmazódott meg bennem.
Mi legyen a gyerek neve? Egy abszurd jogi helyzetet mutat be egy olvasónk…
A magzatvédelem ott kezdődik, hogy a dolgozó fiatal párok gyermekvállalása nem azon múlik, hogy a szülők tudnak-e házat tenni a fenekük alá.
Ez az írás nem a meggyőzésről szól. Trendekről, vagy az általános gyermekvállalási kedv csökkenéséről sem szeretnék beszélni, mert bár sokan vallják magukénak azt a gondolatot, miszerint ebbe a rideg és kiszámíthatatlan világba nem jó gyereket szülni, a tudatos gyermektelenség nem pusztán ebből eredeztethető, és nem is az utóbbi évek gazdasági-társadalmi problémái hívták életre. Sőt, a róla való diskurzus is jó pár évtizedes, és irodalmi példákat is említhetnék már a 20. század elejéről.
A család, a házasság védelme – először csak egy ártatlannak tűnő állásfoglalás. (Bár nem hiszem, hogy a „szinglik” bármilyen módon is veszélyeztetnék azt, hogy aki családot szeretne alapítani, így tegyen… De ha védeni kell, hát védjék…) Na de ha törvényi eszközökkel akarnak kikényszeríteni egy, szentnek és sérthetetlennek vélt életutat – az már diktatúra.
Hányan sírnak, hogy „jaj, fogy a népesség” – de ugyanezek az emberek fogják be a fülüket a buszon, ha üvölt egy csecsemő (csak nem azért, mert éhes?), és ugyanezek az emberek vágnak pofákat, ha egy nő nekiáll nyilvános helyen szoptatni.
A napokban a Parlament megszavazta a GYES idejének 3-ról 2 évre történő lerövidítését. A közvélemény nagy része ellenzi az új törvényt, mint a jóléti állam lebontásának irányába tett újabb lépést. A gyermekgondozási segélyt 1967-ben vezették be, és akkoriban a gyerek 2,5 éves koráig járt, de egy két évvel későbbi rendelet már az ominózus 3 évest kort indítványozta. A kérdéssel összefüggésben a leghangosabb az a vélemény, ami a születések számának csökkenésével, vagy egyenesen a „magyarság kihalásával” riogat. Nem vitatom, hogy a szociálpolitikai intézkedések befolyásolják, mikor és milyen körülmények között vállal egy család gyereket, de mintha ebben a kérdésben is elsikkadna, mi lenne valójában jó megoldás a nőknek – Pál Móni írása.
Az apák napja eredete 1909-re nyúlik vissza, amikor is egy amerikai polgárháborús veterán lánya, Sonora Smart Dodd Spokane-ben, Washington államban az anyák napi beszédet hallgatva arra jutott, hogy korán megözvegyülő, hat gyermekét egyedül felnevelő apja is megérdemelne hasonló tiszteletadást.
