Belefutottam a napokban egy tévéreklámba: benne a családanyát néhány napra szakáccsal, takarítóval, sofőrrel és további szakemberekkel helyettesítik, amit a már-már komikusan passzív családapa és a két gyerek meglehetős fanyalgással fogad. A tanulság az, hogy anya pótolhatatlan, és kávéval érdemes frissítenie magát, hogy bírja a strapát.
Az elmúlt évek során az ápolók alulról jövő mozgalmai fontos tiltakozásokat szerveztek az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a kifizetetlen túlmunka, az ápolóhiány, az elvándorlás és az egészségügyi szektor általános állapota miatt. „A régió Sándor Máriái” 2016. október 11-én az „Ápolónői mozgalmak a visegrádi országokban és a gondoskodás társadalmi értéke” című kerekasztal-beszélgetésen találkoztak és vitatták meg tapasztalatikat. Beszámoló.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából? Többek között e kérdéseket járták körül külföldi és magyar előadók a nagyszámú, egyetemi hallgatókból, kutatókból, valamint politikai pártok, vállalatok, szakszervezetek és nőszervezetek képviselőiből álló közönség előtt.
Az alacsony születésszám oka többek közt a családpolitika kiszámíthatóságának hiánya.
Vannak-e férfi(as) értékek? Hogyan változnak a férfiakkal szembeni elvárások, és a férfiak mit gondolnak erről? Milyen társadalmi kihívásokkal kell szembenézniük a férfiaknak? Hogyan járulhatnak hozzá a férfiak a nemek közti egyenlőséghez? – többek között e kérdéseket járta körül a Friedrich-Ebert-Stiftung március 25-én tartott rendezvénye.
A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?
2014. október 2-án a Friedrich Ebert Alapítvány újabb fórumot tartott „Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről: Az anyaság kérdése a nők társadalmi szerepeiről szóló diskurzusban” címmel, melyre hazai és külföldi szakértőket egyaránt meghívtak. Egyesületünktől két fő, Dr. Barna Emília alelnök, és új tagunk, Dr. Török Zsófia orvos, kétgyermekes anya, az alábbi beszámoló szerzője vett részt – a szerk.
A gender-elméletről második alkalommal rendezett konferenciát Budapesten június 19-én a Friedrich Ebert Alapítvány a Kálvin téri Mercure hotelben. Ez alkalommal erről a sokat vitatott témáról
/A beszámoló első része itt olvasható./ Reflektálva arra, hogy a szociálpolitika „női terület”, Kováts Eszter egy korábbi vitáról idézett egy politikusnőt, aki szerint ezt arra
2014. március 7-én, a Mindenütt Nő programsorozat részeként A szegénység női arcai címmel a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviselete rendezett kerekasztal-beszélgetést a Kőleves Vendéglőben. Az esemény célja a meghívott beszélgetőpartnerekkel a női szegénység megjelenési formáinak, csatornáinak és a leküzdése előtt álló akadályoknak megvitatása volt, valamint az olyan kérdések megválaszolása, mint: eltér-e a szegénységben élő nők és férfiak élethelyzete? Vannak-e olyan szegénységi kockázati tényezők, amelyek a nőket jobban vagy máshogyan érintik? Változott-e ez az utóbbi években? Milyen nehézségekkel küzdenek meg az idős, a roma, a hátrányos helyzetű térségben lakó, a gyermeküket egyedül nevelő nők? Mik a női szegénység leküzdésének politikai és társadalmi előfeltételei?
