A nemek egyenlősége a férfiak ügye is – Emma Watson beszéde
Emma Watson ENSZ jószolgálati nagykövet beszéde a HeForShe kampány nyitó eseményén a New York-i ENSZ központban 2014. szept. 20-án.
Fordította: Zelei Bori
Emma Watson ENSZ jószolgálati nagykövet beszéde a HeForShe kampány nyitó eseményén a New York-i ENSZ központban 2014. szept. 20-án.
Fordította: Zelei Bori
Minden politikai erőhöz, illetve azok főleg férfi vezetőihez szólok: ha tényleg érdeklik őket a demokratikus értékek – vagy csak szeretnék bezsebelni a nők szavazatait –, idővel elkerülhetetlenné fog válni, hogy ki ne dolgozzanak egy olyan intézkedéscsomagot, amely biztosítja a nők biztonságát és egyenjogúságát a családi, társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területén. Ez a demokratikus minimum.
Férfiként nagyon ritkán nyílik alkalmam tájékozott, támogató, vagy legalább nyitott férfitársakkal kibeszélni a női egyenlőséget, mint férfitémát. Pedig nyilvánvaló, hogy ez sok férfit érint, ha nem is rögtön mindet, de egyre többünket. Szeretném párbeszédre és közös gondolkozásra hívni a női egyenlőséget támogató férfitársaimat, és ehhez leírok most néhány gondolatot.
Új írásában Jo T vizsgálja Elizabeth Day korábbi cikkének azt az állítását, miszerint a férfiak „az új második nem” és nagyon félrevezetőnek találja, hogy Day nem veszi figyelembe a patriarchális struktúrák szerepét a férfiak problémái előidézésében, hanem azokért a feminizmust hibáztatja.
Egy férfiak gondolkodására szabott képben él ma a társadalom, és igazából a történelemben ez mindig így volt, kivéve a matriarchális társadalmakat, amiről viszont alig van emlékünk. Ezt szokták is érvként felhozni, hogy a patriarchális társadalom továbblépés a matriarchátushoz képest. Ezt én nem nagyon tudom elfogadni.
Férfi létemre a két nemet elsősorban egyenlőnek tartom, a különbségeikkel együtt, – felismerem, hogy a férfi neműek kiváltságosak, és ez az egyik alapja a társadalmunk