Budapest Pride

Repül a mérföldkő, ki tudja, hol áll meg

A rasszizmust és a homofóbiát elítélő, emberi jogi alapokon gondolkodó, a szitokszó értelmében mindenképpen „liberális” aktivistaként – aki a Pride-on is részt szokott venni, és aki ráadásul igencsak utálja, hogy hazafelé el kell (?) tennie a szivárványszínű zászlót, ha jót akar magának – most örülnöm kellene, hiszen, ugye, a bíróság példát statuált. Nem örülök.

Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted – Kérdezz-felelek workshop a Budapest Pride-on

Pöttyös az inged? – Minden, amit tudni akarsz másokról, de sosem merted megkérdezni” – hangzott a Budapest Pride-hét egyik legjobban várt workshopjának címe, ahol lehetőség nyílt előzetesen írásban, valamint a helyszínen szóban kérdéseket feltenni meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, queer és aszexuális embereknek, valamint a kisebbségben megjelent heterónak is. :

Azt hittem, felgyújtjuk a patriarchátust – Transzfeminizmus workshop a Pride-on

A Budapest Pride hete alatt a „Transzfeminizmus” workshop volt számomra az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt program, mert két, önmagában is marginalizált és súlyos félreértésekkel, sztereotípiákkal terhelt témát hozott össze: értelemszerűen a feminista mozgalom transzneműek által képviselt irányzatáról szólt, és arról, hogy mely közös pontok találhatók a nők és a transzneműek elnyomásában.

Csupa virág a két-Ádámos éden – Irodalmi est a Budapest Pride Héten

Az egyik unásig hangoztatott ellenérv a „melegfelvonulással” szemben, hogy e „feltűnősködés” helyett „inkább kulturális eseményeket kellene szervezni”. Nos, a helyzet az, hogy – noha ez a „parádéhoz” képest elenyésző mértékben jelent meg a sajtóban, médiában – a Budapest Pride egy egész hétig tartott, július 1. és 7. között, számtalan gazdag programmal: kiállítással, workshopokkal, irodalmi esttel.