Kínos ügy, no. Szerencsére nem túl feltűnő – pláne ha nem is beszélünk róla. Mert látszani ugye nem látszik.
És hát nem jár az minden földi halandónak – ha a természet nem volt elég bölcs, kénytelen az ember bölcsebb lenni, és kiiktatni az olyan, férfilétet több rendben is megnehezítő problémát, mint a női orgazmus. Mondjuk, legkézenfekvőbben fizikailag, pszichésen meg feltétlenül.
Hol így, hol úgy – kultúrája válogatja, de végülis világszerte elsöprő sikerrel.
Sokat morgolódtunk már a FEMINA és egyéb „női” magazinok sztereotíp nőképén és szexuális tanácsain – melyeket javarészt osztani nem, csak ostorozni tudtunk. Örömmel tölt el
Mivel – elveinkből nem leadva, de – mi is szeretnénk a célközönség minél több tagját érdeklő tartalmat nyújtani olvasóinknak, rendszeresen megnézzük a népszerű internetes női magazinokat, köztük a különösen sok embert (a mi egyelőre ötezres táborunkhoz képest majdnem 29 ezer főt) vonzó Feminát. (Mely, igaz nem tartalmi, hanem formai érdemek miatt, de volt „az év honlapja” is.) A szép elnevezés és a lehetséges asszociáció ellenére mi (egy-két alkalmi cikk kivételével) inkább antifeminista tartalmat találunk rajta, sokszor a férfiak számára is sértő előadásmódban. Most pl. nem tudunk szó nélkül elmenni a „Mesteri oráltrükkök, melyekkel magadhoz láncolhatod a párod (18+)” című cikk stílusa mellett, melynek alcíme ráadásul: „Soha nem akar majd elhagyni.”
Úgy gondolom, reagálnom kell a Velvet cikkére, melynek láttán/olvastán a fejemet fogtam… Leszögezem, szerintem – a róla szóló cikkel együtt! – borzasztó ez a feminista
A női szexualitás, és így a női nemi szerv keltette szorongás a vagina dentata-képzetben jelenik meg (behatoláskor a férfi nemiszervét leharapó, fogakkal rendelkező vagina). Van egy népmese, amelyben Mátyás király a bíró lányának nemiszervét „csunyának” nevezi – ez pedig ehhez a testrészhez undort és szégyent kapcsol, míg – rejtetten, mégis egyértelműen – a falloszhoz szépséget és büszkeséget.
A neten renget szexológus, szexuálpszichológus tevékenykedik, és nők is gyakran kérnek tőlük tanácsot. Gyakran előfordulnak tévében, rádióban is szakértőként (a különböző műsorok vagy rovatok állandó szexuálpszichológusokkal rendelkeznek). Ebből arra lehetne következtetni, hogy rengeteg tabut döntöttünk meg az utóbbi évtizedekben, felszabadultan szexelünk, és van megoldás a kisebb-nagyobb problémáinkra. Pedig dehogy. Úgy tűnik, ezek a „szakemberek” is csak a nők elnyomásában segédkeznek.
