Magánügy

Láthatatlan munka, láthatatlan összefüggések: igenis számít, hogy ki mennyit mosogat

Ma van a láthatatlan munka világnapja. „A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli” – olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent cikkben.  

Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?

A világ nagyobb részén az anyaság inkább pokol, mint öröm. A valódi anyai (és apai) örömök, a tervezett gyermekáldás és az emberi módon történő felnevelés lehetősége csak a kisebbségben lévő kiváltságosoknak adatik meg. 2007 óta szeptember 26. a fogamzásgátlás világnapja.

A női gyönyör hiánya a Földön

Kínos ügy, no. Szerencsére nem túl feltűnő – pláne ha nem is beszélünk róla. Mert látszani ugye nem látszik.
És hát nem jár az minden földi halandónak – ha a természet nem volt elég bölcs, kénytelen az ember bölcsebb lenni, és kiiktatni az olyan, férfilétet több rendben is megnehezítő problémát, mint a női orgazmus. Mondjuk, legkézenfekvőbben fizikailag, pszichésen meg feltétlenül.
Hol így, hol úgy – kultúrája válogatja, de végülis világszerte elsöprő sikerrel.

EZ IS A TE HIBÁD! Avagy „párkapcsolati és életvezetési tanácsok rosszul emancipálódott nőknek” (válasz a talita.hu csbe-cikkére)

A cikk címét („Ha igazán tenni akarsz valamit a családon belüli erőszak ellen”) ezúton javasolnám megváltoztatni a következőre: „Hogyan tápláljuk a lelkifurdalást a nőkben és hogyan frusztráljuk őket azzal, hogy kizárólagos felelősséget testálunk rájuk a párkapcsolatuk minőségéért, valamint hogyan hitessük el velük, hogyha jó kislányok, és ügyesen választanak, akkor nem esik bántódásuk”.