Magánügy

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.

Itt a bikiniszezon!

Rendkívüli tetszést aratott Facebook-oldalunkon a fenti képes üzenet – egyben világossá is tette, hogy milyen sokan aggódnak a nők „egészségéért”. Ehhez képest az Isztambuli Egyezmény

A nők reprodukciós jogai (tanulmány)

Első megjelenés: Bolemant Lilla – Szapu Marianna szerk. Bevezetés a gendertanulmányokba. Egyetemi jegyzet. Pozsony – Nyitra: Phoenix Polgári Társulás, 2015, 103-135. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmányból csak az eredeti megjelenési adatok megadásával lehet idézni. Az eredeti tanulmány a tartalomjegyzék és a képek nélkül jelent meg.

Kedves Ferenc pápa! A világ megmentéséhez elengedhetetlen a fogamzásgátlás!

Kérem, ne értsen félre. Ön őszinte, rendes embernek látszik, és nagyra becsülöm az erőfeszítését, amellyel felhívja a világ figyelmét arra, hogy fel kell számolni a szegénységet, az egyenlőtlenségeket, és fel kell venni a harcot a klímaváltozással. Sajnos azonban az, hogy nem hajlandó elfogadni a fogamzásgátláshoz való széleskörű hozzáférést mint szükséges és fontos eszközt, szöges ellentétben áll a küzdelmével, hogy jobb hellyé tegye a világot. – John Seager cikkének fordítása.

Anyaság és társadalmi szerepek

2014. október 2-án a Friedrich Ebert Alapítvány újabb fórumot tartott „Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről: Az anyaság kérdése a nők társadalmi szerepeiről szóló diskurzusban” címmel, melyre hazai és külföldi szakértőket egyaránt meghívtak. Egyesületünktől két fő, Dr. Barna Emília alelnök, és új tagunk, Dr. Török Zsófia orvos, kétgyermekes anya, az alábbi beszámoló szerzője vett részt – a szerk.

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” – mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

Mit üzentek az eddigi kormányok a nőknek? A jelenlegi mennyire tartja sürgősnek ratifikálni az Isztambuli Egyezményt? Szerencsés-e az a megközelítés, miszerint a politika nőkről alig, inkább csak anyákról beszél? A kisgyermekes nők szeretnének-e részmunkaidőt vagy távmunkát? Mit akarnak a roma nők? Hogyan lehetne ösztönözni a nemek közti otthoni munkamegosztást? – Többek között ezekről a kérdésekről volt szó az Ökopolisz Alapítvány „Mit vállal egy nő?” című fórumán.

Ne hajtogasd többé, hogy „van barátom”!

Szeretek bulizni járni. Szeretek táncolni, zenét hallgatni, inni, szeretek az ismerőseimmel együtt lenni, és szeretek ismeretlenekkel találkozni, beszélgetni, barátkozni. Azt is értem, hogy sokan (férfiak