Kerecsényi Ilona közéleti tevékenységet kezdetben hagyományosan nőies(nek tartott), konzervatív színtereken vállalt: jótékonykodás, városszépítés, gyermekvédelem, vallásos és hazafias egyletek, de később egyre erősebben feszegette a nők számára elfogadott aktivizmus kereteit és a szombathelyi nőmozgalom vezetője lett.
Gregor Anikó „A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása” c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska –
1908 – négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt.
Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW – International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és ’39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.
Mit üzentek az eddigi kormányok a nőknek? A jelenlegi mennyire tartja sürgősnek ratifikálni az Isztambuli Egyezményt? Szerencsés-e az a megközelítés, miszerint a politika nőkről alig, inkább csak anyákról beszél? A kisgyermekes nők szeretnének-e részmunkaidőt vagy távmunkát? Mit akarnak a roma nők? Hogyan lehetne ösztönözni a nemek közti otthoni munkamegosztást? – Többek között ezekről a kérdésekről volt szó az Ökopolisz Alapítvány „Mit vállal egy nő?” című fórumán.
A Feminista Hálózat további anyagait itt lehet letölteni. Kattints a címre a letöltéshez!
Az alábbiakban a Nőszemély Feminsita Magazin számainak archívuma látható.
„Talán hallott a férjem nagymamájáról, egy korai feministáról, aki részt vett az ellenállási mozgalomban”—eddig jutok, mikor eláll a lélegzetem: „a neve Mellerné Miskolczy Eugénia. A férjem kutatásokat végez, hogy megörökítse a bátorságát, és tevékenységét a békéért és a szabadságért. Szükséges e mondanom, hogy mártír volt, a nyilasok agyonverték. Nagyon keveset tudunk róla, és talán Önnek van….” – itt a mondatot szerkesztették, de nem fejezték be. ”Nagy izgalommal várjuk a válaszát, üdvözlettel Pauline, László Strasser nevében.”
Szálfatermet, mély bariton, tarra borotvált fej. Fekete, hosszú kabát, aktatáska, vékony keretes szemüveg. Férfias jelenség Hadas Miklós, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szociológus kutatója. Amikor felteszem neki a kérdést létezik-e feminista férfi, hosszúra nyúlik a csend, legalábbis a beszélgetésünk további, pergő ritmusához képest.
