Magyar feminizmustörténet Archívum - Oldal 3 a 4-ből

A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.

Új Magyar Női Szemle – a szellemi pályákon működő nők lapja (letöltés)

A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW – International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és ’39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.

A Feminista Hálózat további anyagai

Kattints a címre a letöltéshez! Feminista Melléklet az Asszonysorsok a XX. században konferencia anyagához (a HÍR-NŐK szerkesztőivel közösen) MIt tud ön a feminizmusról? (Kérdések –

A Nőszemély számai: tartalom és letöltés

Az alábbiakban a Nőszemély Feminsita Magazin számainak archívuma látható.

Egy elmeséletlen történet a Feministák Egyesületéről (előadás)

„Talán hallott a férjem nagymamájáról, egy korai feministáról, aki részt vett az ellenállási mozgalomban”—eddig jutok, mikor eláll a lélegzetem: „a neve Mellerné Miskolczy Eugénia. A férjem kutatásokat végez, hogy megörökítse a bátorságát, és tevékenységét a békéért és a szabadságért. Szükséges e mondanom, hogy mártír volt, a nyilasok agyonverték. Nagyon keveset tudunk róla, és talán Önnek van….” – itt a mondatot szerkesztették, de nem fejezték be. ”Nagy izgalommal várjuk a válaszát, üdvözlettel Pauline, László Strasser nevében.”

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat.” (Bédy-Schwimmer Róza, 1907)

A magyar nő egyenjogúsítása minden téren – hazai feminizmus a XX. század elején

A Feministák Egyesülete a magyar hagyományokra támaszkodva, a reformkorban megkezdődött, a nők oktatására, művelődésére irányuló törekvésekhez kapcsolódva lépett fel. Kiemelt célja a választójog megszerzése volt, de tevékenysége kiterjedt az állásközvetítéstől a nyelvtanításon át a cselédtörvények felülvizsgálatáig minden olyan témára, amely a nők helyzetével összefüggött.

Interjú Bédy-Schwimmer Rózsával, 1946 (részlet)

1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait. A cikksorozatból csak az 1946-ban legégetőbb kérdésekről való véleményét választottam ki.

Nők a hazai felsőoktatásban

I. Nőirodalom és nőkép a 19. század második felében és a 20. század elején Évek óta foglalkoztat a kérdés: hová tűntek a nők az irodalomból?

Nők a szabadságharcban

1848/49-ben szépszámmal akadtak olyanok, akik nem a hagyományos női, hazafias feladatokat akarták ellátni (sebesültek ápolása, főzés a katonákra), hanem harcolni akartak. A rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, „női szerepükből” való kilépést engedélyeztek. Sokukról csak a sebesülésekor, véletlenül derült ki női mivolta.