Kerecsényi Ilona közéleti tevékenységet kezdetben hagyományosan nőies(nek tartott), konzervatív színtereken vállalt: jótékonykodás, városszépítés, gyermekvédelem, vallásos és hazafias egyletek, de később egyre erősebben feszegette a nők számára elfogadott aktivizmus kereteit és a szombathelyi nőmozgalom vezetője lett.
A Nőkért Egyesület közleménye, 2014. szept. 15. Sajnos nem kellett sokat várnunk, hogy a szexuális erőszak újabb bagatellizálását észleljük a mainstream médiában, ezúttal a férfi
Gregor Anikó „A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása” c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska –
Mondjuk együtt: a nemi erőszak nem vicces! – közös tiltakozás a nemi erőszak bagatellizálása ellen. A tiltakozó szervezetek üdvözlik a közeljövőre tervezett egyhónapos kampányt a
A Class FM szerkesztősége az egyesületi levelezési címünkre is elküldte mai sajtónyilatkozatát. Üdvözöljük a lépést, ahogyan a dokumentumban említett egyhónapos erőszakellenes kampány szándékát is. Mindazonáltal
Alulírott szervezetek felháborodva értesültünk az ELTE TÓK fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszakról, és ennek kapcsán arról, hogy az esetet a Class FM rádió „Morning show”
A fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszakot a class.fm rádió reggeli műsora , a bűncselekményt relativizálva, bagatellizálva humorizáló kontextusba helyezte, ezért első lépésként panaszt nyújtunk be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz.
1908 – négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt.
Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.
A Magyar Női Szemle az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének (az IFUW – International Federation of University Women hazai tagszervezetének) lapjaként működött 1935 és ’39 között. Az első főszerkesztő, egyben az egyesület elnöke Dr. Magyari Zoltánné Dr. Techert Margit volt. (Az első elnök Ritoók Emma.) A lap munkatársai közé tartozott Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő (aki egy ideig az egyesület elnöke is volt), valamint Dr. Bobula Ida történész, az első habilitáló magyar nő, az első női egyetemi magántanár is.
