A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat.
A Nőkért Egyesület felháborodottan konstatálja, hogy a környezetpusztítás és az önkényes kormányprojektek társadalmi egyeztetés nélküli kivitelezése ebben az országban jóval fontosabb, mint a családon belüli erőszak áldozatainak védelme.
Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor került sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott.
Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor kerül sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. A megmozdulással célja egyúttal felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai ma Magyarországon nem kapnak megfelelő védelmet.
A hét elején nyílt a londoni Tate Modern Galériában Carl Andre, a 80 éves amerikai minimal art szobrász kiállítása. A VIP megnyitót mintegy 150, többségben feketébe öltözött feminista – a WHEREISANAMENDIETA? és a Sisters Uncut csoportok tagjai – zavarta meg. André szintén művész felesége, Ana Mendieta ugyanis évtizedekkel ezelőtt rejtélyes körülmények között „kiesett” 34. emeleti lakásuk ablakán és szörnyethalt.
Joó Mária ELTE-filozófus még a Baloldali feminizmus konferencián vetette fel, hogy szívesen tartana elméleti kurzust aktivisták, illetve leendő aktivisták részére. A konferencián jelent volt a
Rendkívüli tetszést aratott Facebook-oldalunkon a fenti képes üzenet – egyben világossá is tette, hogy milyen sokan aggódnak a nők „egészségéért”. Ehhez képest az Isztambuli Egyezmény
A forradalom és szabadságharc másfél éve olykor embert próbáló feladatokat rótt a magyar nemzetre. Férfiakra és nőkre egyaránt. A nők véleményéről, cselekvési lehetőségeiről és tetteiről azonban – néhány szereplő félig-meddig ismert életrajzán kívül – nem sokat tudunk.
Úgy látszik, előző írásomban, melyre Fekete reagál, hiába próbáltam a feminizmust körülírni, a feminista írókat felsorakoztatni, Fekete Gyula csak azt olvasta ki a szövegből, ami számára tetszetős.
Csodálkozással és értetlenül olvastam Fekete Gyula anyák napi köszöntőjét a Hitel 9. számában. Értetlenül, mert Fekete Gyula egy olyan mozgalmat ítél el ― a feminizmust ―, amelyről a cikk tanúsága szerint kevés fogalma van.
