Nem nőnek való vidék? Reklámipar, popkultúra, női test (beszámoló)
Október 31-én, Szihám és az LMP nőtagozata szervezésében az Ó utcai Retox bárban „Nem nőnek való vidék?” címmel beszélgetős estet tartottunk a populáris kultúrában és
Október 31-én, Szihám és az LMP nőtagozata szervezésében az Ó utcai Retox bárban „Nem nőnek való vidék?” címmel beszélgetős estet tartottunk a populáris kultúrában és
A mai napon „A 7 leggázabb női hiba, amelyektől menekülj!” címmel jelent meg cikk a men.hu oldalon – női szerző tollából, az állítólag gyakran emlegetett férfihibákat kiegyensúlyozandó. Dicséretes, hogy utóbbi kapcsán a „feminista” szó idézőjelet kapott – némileg mást jelent „férfihibákról” illetve szexista, hímsoviniszta társadalomról, kultúráról beszélni.
„A törvény is igazodott ahhoz a tényhez, hogy egyre többen vesztik el általános iskolás korukban a szüzességüket. A július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv megkegyelmezett azoknak a 14–18 éveseknek, akik lefekszenek 12 évesnél idősebb, de még a 14. szülinapjuk előtt álló barátnőjükkel vagy barátjukkal. Most már nem ítélhetik őket börtönbüntetésre megrontásért.” – olvastam döbbenten a hír24-en. „12 évesen is elég idős lehet valaki ahhoz, hogy beleegyezzen a szexbe, feltéve, ha a partnere sem idősebb 18-nál – vezethető le az új, július elsején hatályba lépett büntető törvénykönyvből. (…) Megrontás helyett most már szexuális visszaélés a bűncselekmény neve, és 18 évesnél fiatalabb ember nem tudja elkövetni.”
Pöttyös az inged? – Minden, amit tudni akarsz másokról, de sosem merted megkérdezni” – hangzott a Budapest Pride-hét egyik legjobban várt workshopjának címe, ahol lehetőség nyílt előzetesen írásban, valamint a helyszínen szóban kérdéseket feltenni meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, queer és aszexuális embereknek, valamint a kisebbségben megjelent heterónak is. :
A Budapest Pride hete alatt a „Transzfeminizmus” workshop volt számomra az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt program, mert két, önmagában is marginalizált és súlyos félreértésekkel, sztereotípiákkal terhelt témát hozott össze: értelemszerűen a feminista mozgalom transzneműek által képviselt irányzatáról szólt, és arról, hogy mely közös pontok találhatók a nők és a transzneműek elnyomásában.
Az egyik unásig hangoztatott ellenérv a „melegfelvonulással” szemben, hogy e „feltűnősködés” helyett „inkább kulturális eseményeket kellene szervezni”. Nos, a helyzet az, hogy – noha ez a „parádéhoz” képest elenyésző mértékben jelent meg a sajtóban, médiában – a Budapest Pride egy egész hétig tartott, július 1. és 7. között, számtalan gazdag programmal: kiállítással, workshopokkal, irodalmi esttel.
A TETT (Társaság egy Tudatos társadalomért) megismétli a Cambridge-i diákok azonos nevű akcióját. Céljuk, mint fogalmaznak, „hogy minél több embernek megmutassuk : feminizmusra mindenkinek szüksége van, a nemek közötti egyenlőséget célul kitűző mozgalom pedig nem csak a felső – középosztálybeli unatkozó, fehér bőrű egyedülálló nők hisztije.” Ennek apropójából írtam le a magam válaszait a kérdésre.
Sokat járok villamossal, így különösebb győzködés nélkül is elhiszem, hogy a villamosvezetés egy stresszes munka. Csak az elmúlt pár napból is két olyan esetet tudok
Jane Rogers Jessie Lamb testamentuma című, az Ad Astránál nemrég magyarul is megjelent regénye (ford. Béresi Csilla) egyaránt sorolható az apokaliptikus science fiction és a
Két személyes okom is van rá, hogy különös büszkeséggel mutassam be Ta-mia Sansa a napokban megjelent új könyvét, A menekülés évét.