Újabb porhintés? - az áldozatvédő szervezetek kifogásolják Balog Zoltán határozati javaslatát

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Újabb porhintés? - az áldozatvédő szervezetek kifogásolják Balog Zoltán határozati javaslatát

június 11, 2015 - 10:29
Nem jó jel, hogy az aláírás után, a ratifikációra készülve Magyarország már most szembemegy az Egyezménnyel.

Balog Zoltán (Fotó: Thaler Tamás)

A nőszervezetek a sajtóból értesültek arról, hogy Balog Zoltán miniszter országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról. Nem csak a hír maga ért váratlanul, de a határozati javaslat célját és koncepcióját sem értjük igazán, a tartalmát pedig több ponton aggályosnak találjuk.

Üdvözöljük, hogy a kormányzat intézkedéseket tervez a témában. Annak azonban már nem látjuk értelmét, hogy ezért országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő, hogy majd az abban foglaltak megvalósítására felkérést kapjon a kormány. Tudjuk és támogatjuk, hogy a kormányzatnak szándékában áll az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, illetve az ehhez szükséges lépések megtétele. A határozati javaslat nyilván ezt a célt szolgálhatja. De ha netán mégsem ez volt a cél, akkor is figyelemmel kell lennie az Egyezményben foglaltakra. Álláspontunk szerint viszont a javaslat sem az Egyezmény szellemével, sem betűjével nincs teljes összhangban. Az alábbi fő aggályaink vannak, a teljesség igénye nélkül.

Az Isztambuli Egyezmény hatóköre a javaslathoz képest sokkal tágabb: az Egyezmény fő célja és kerete a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépés. Ebből kiindulva aggályos, hogy – ellentétben az Egyezmény üzenetével és a javaslatban hivatkozott nemzetközi dokumentumok tartalmával – a nemzeti stratégiai célok között egyáltalán nem jelenik meg a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének biztosítása, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés, s ezek összefüggése. A javaslat lényegében figyelmen kívül hagyja a nők elleni és a párkapcsolati erőszak természetrajzát, hatalmi egyenlőtlenségekből fakadó voltát, ezért indul ki abból, hogy az erőszakhoz a kapcsolati problémák vezetnek, s ezért szorgalmazza szakszerű megoldási módok bevezetése helyett a lelki ellenálló képesség, a megküzdési módok erősítését, az életvezetési készségek elsajátítását célzó szolgáltatások bevezetését.

Nem világos számunkra, hogy a nemzeti stratégiai célok milyen megfontolás alapján kerültek meghatározásra. Az azonban egyértelmű, hogy a javaslat – bár megjelennek benne releváns célok, elvek és beavatkozási területek – nem tükrözi az Egyezményben előírt átfogó és koordinált fellépéshez szükséges szemléletmódot és alapvető lépéseket. A fentieken túl nem látjuk benne például a nemzeti szintű koordinációs mechanizmus működtetésének, az integrált közpolitikai intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának, valamint az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának szándékát. 

Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a javaslat a hatékony fellépést a költségvetési lehetőségekhez köti – anélkül, hogy megállapítaná, mik is határozzák meg ezeket a lehetőségeket –, ahelyett, hogy fordítva: a szükséges intézkedésekhez terveznék biztosítani a megfelelő forrásokat, ahogy azt az Egyezmény 8. cikke előírja. Szintén aggodalomra ad okot az a pont, mely szerint a kormánynak 2016 végéig kell felülvizsgálnia és módosítania a témához kapcsolódó stratégiákat. Őszintén reméljük, ez nem azt jelenti, hogy az Egyezmény ratifikációjával eddig szándékoznak várni.

A tervezet indoklásában meglepődve olvastuk, hogy a témában született, 45/2003. számú országgyűlési határozat célkitűzései teljesítettnek tekinthetők. A mi álláspontunk ezzel ellentétes, a határozatban előírtak közül számos teendő van még hátra, a szakmai protokollok elfogadásától a folyamatos szakemberképzésen és célzott statisztikai adatgyűjtésen keresztül a menedékházak bővítéséig és korszerűsítéséig, hogy csak párat említsünk. Az érdemi előrelépés hiányának fájdalmas indikátora, hogy a halálos végű cselekmények száma az idézett határozat óta eltelt 12 évben sem csökkent.       

Rossz üzenetnek tartjuk (bár a kormányzat által problémásnak tartott szervezetekként nem igazán lepődtünk meg), hogy a szakminisztérium nem konzultált a kérdésben a témával évtizedek óta foglalkozó, az áldozatok valóságát és a nemzetközi szinten már bevált módszereket is ismerő nőszervezetekkel, ezek szakértőivel. A nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködést az Isztambuli Egyezmény 9. cikke kifejezetten előírja. Nem jó jel, hogy az aláírás után, a ratifikációra készülve Magyarország már most szembemegy az Egyezménnyel.

Ezúton biztosítjuk a kormányzatot, hogy a szervezeteinknél már egy éve zajló különböző hatósági vizsgálatok ellenére a szakmai munkánkat továbbra is végezzük, így amennyiben valóban hatékony és szakszerű fellépésben gondolkodnak, várjuk a megkeresést. Itt emlékeztetünk ismét, hogy az elmúlt évtizedben a különböző kormányzatok szakmai üzeneteinket jelentős késéssel hallották meg, ha egyáltalán. A döntéshozók felelőssége és lelkiismerete elszámolni azzal, hogy hány áldozat esetében maradt el a szakszerű és hatékony segítség ennek következtében. 

A magunk részéről a leghatékonyabb lépésnek az Isztambuli Egyezmény ratifikálását tartjuk, nem tudjuk, mi a halogatás oka és jogi indoka. Egy kormányzati munkacsoport több mint másfél évet dolgozott a ratifikálás előkészítésén, az esetlegesen fennálló akadályokat mára remélhetőleg sikerült elhárítani. A politikai akarat pedig csak döntés kérdése.

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

  • NANE Egyesület
  • PATENT Egyesület 
  • MONA Alapítvány

Sajtókapcsolat: Spronz Júlia (PATENT Egyesület, ): , Wirth Judit (NANE Egyesület, ): , Pap Enikő (Női Érdek, ):  

További információ a nők elleni erőszak témájában:

NANE Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala: 06-80-505-101 (szerda kivételével hétköznapokon 18 és 22 óra között hívható)

PATENT jogsegélyszolgálat: 06-70-252-5254 (szerda 16-18 óra között hívható), 06-70-277-6522 (csütörtök 10-12 óra között hívható)

 

 

Hatékony törvényi fellépést! Nőszervezetek sajtóközleménye a Nők Elleni Erőszak Világnapja alkalmából (2012. november 25.)

november 25, 2012 - 00:00

Hatékony törvényi fellépést követelnek a magyar nők, mert a bántalmazottak valóságára reflektáló jogszabállyal és megfelelő jogalkalmazással a nők és gyerekeik elleni családon belüli erőszak megelőzhető! És megelőzhetőek a családon belüli erőszak állami szentesítését és elfogadását kimondó alábbi szégyenletes határozatok is:

Hangot a bántalmazottaknak! Nőszervezetek sajtóközleménye a Nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából

november 23, 2013 - 11:57

November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. A Néma Tanúk felvonulással november 23-án idén is a párkapcsolati erőszak elmúlt 12 hónapjának halálos nőáldozataira emlékezünk. Tanúságot teszünk, hogy haláluk több nyomot hagyjon a közvélemény figyelmén, mint egy párszavas hír az újságok hátsó lapjain. Tanúságot teszünk egyúttal a (még) élő áldozatok, nők és gyerekek mellett, akiket ismerősök, családtagok, és főleg állami és önkormányzati intézmények, hatóságok némítanak el azzal, hogy

Jó, de még nem elég - Nőszervezetek közleménye a családon belüli erőszak hétfőn elfogadott új büntető tényállásáról

június 05, 2013 - 15:27

2013. június 5. - A nőszervezetek üdvözlik, hogy a “kapcsolati erőszak” elnevezésű tényállás elfogadásával a törvényhozók megerősítették, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, és hogy az e körbe tartozó cselekmények bűncselekmények, amelyek ellen az államnak kötelessége fellépni.

MEGHÍVÓ - NANE

október 08, 2009 - 08:50

A NANE Egyesület és a PATENT Egyesület a rendőrséggel együttműködve közös akciót szervez, mellyel arra buzdítja a lakosságot, hogy lépjenek fel a párkapcsolaton belüli és a családon belüli erőszak ellen, álljanak ki az áldozatok mellett és ítéljék el a bántalmazók tetteit.

"Kövessük a lengyel példát!" - 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen, záró sajtóközlemény

december 11, 2012 - 13:44

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és alulírott tagszervezetei üdvözlik a lengyel kormány azon döntését, hogy aláírja az Európa Tanácsnak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Egyezményét. Mivel Magyarország még mindig nincs az Egyezményt aláírók között, várjuk a magyar kormány nyilatkozatát arról, hogy követi-e a lengyel példát, tervezi-e az Egyezmény aláírását.