Nőügy vagyok! - válogatás a posztokból

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Nőügy vagyok! - válogatás a posztokból

április 08, 2017 - 15:07
Amikor az ATV megkérdezte Orbán Viktort Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmozdításáról, a miniszterelnök így válaszolt:  „Nőügyekkel nem foglalkozom”.

Kép forrása: Horváth Emma / Nem tehetsz róla, tehetsz ellene

Amikor az ATV megkérdezte Orbán Viktort Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmozdításáról, a miniszterelnök így válaszolt: 

„Nőügyekkel nem foglalkozom.”

Szelényi Zsuzsanna válaszul hashtaggel online tiltakozáshullámot indított:

 
Politikai vezető vagyok, korábban nemzetközi intézmény vezetője, három gyerek anyja és három diploma tulajdonosa, és vállalhatatlannak tartom, ha a miniszterelnök beszól a nőknek, akik a tudásukkal és lelkükkel, kétszeres munkával szolgálják ezt az országot. 

Mostanra nők százai kérték ki maguknak az elmúlt években sajnos nem példa nélküli pökhendi szexizmust a Facebookon - e nyilvános posztok közül válogattunk össze néhányat. 


: "32 éve vagyok anya, vállalkozó, nőjogi aktivista, író. Hol feleség, hol , de mindig elkötelezett liberális. A gyermekeimet elfogadásra és önállóságra neveltem. Nem vagyok alattvaló, nem vagyok másodrendű állampolgár. "


Limpekné Németi Erzsébet: " Felneveltem a gyerekeimet, közel 41 évet dolgoztam, abból 11,5 évig párhuzamosan két helyen, mert a férjem egy baleset miatt nem tudott jól fizető munkát végezni. Emellett elláttam a háztartást és tanultam (3 szakmám van), hogy még véletlenül se legyen indok arra, hogy kirúgjanak, mert kellett a pénz nyelvvizsgára, felvételire, szalagavatóra és iskolási kirándulásra, biciklire, diplomaosztóra, repülőjegyre, stb. Most meg csak szimplán "nőügy" vagyok?"


: "Azt hiszem, ez a fotó elég jó bizonyíték arra, hogy én vagyok a jelenlegi magyar politikai rendszer egyik legnagyobb ellensége - legalábbis ami a méretemet illeti, egész biztosan. Hiába a sorosbérencezés, a hétköznapi kormányszintű nőalázás, soha nem fogom szó nélkül hagyni, ha beletipornak a tudományos vagy bármilyen más szabadságomba, ha nőket aláznak, ha a rendszer szegény családok jogain tipor páros lábbal (elhelyezés nélküli kilakoltatásokkal, miatti gyermekelvétellel és hasonló "családbarát" lépésekkel), miközben azokat ócsárolja gusztustalanabbnál gusztustalanabb jelzőkkel, csúsztatásokkal és hazugságokkal, akik az igazságtalanságok ellen szólni mernek. Nem hagyom, hogy az én gyerekem és mások gyerekei egy olyan országba szülessenek, ahol bárkit bármikor meg lehet alázni (akár hazugságokkal, akár nőgyűlölő lózungokkal), el lehet lehetetleníteni, bárkibe bele lehet taposni, aki nem a politikai vezetés szólamait fújja. CEU-s doktorandusz-kutató vagyok, a lakhatáshoz való jogért küzdő aktivista vagyok, (a hatalomnak meg) egy nagy, terhes sorosbérenc vagyok. "


Sztojka Anikó: "Enyhén mozgássérült értelmiségi nő vagyok. Van egy diplomám. Szüleim állami gondozásba adtak. Nincs gyermekem, nincs férjem. Van, amikor tartós kapcsolatban élek, és van, amikor nem, de ezt nem szoktam a közösségi oldalon jelezni. Olyan is előfordult már, hogy nők is szemet vetettek rám, de én heteroszexuális vagyok. Nyitott, befogadó ember, és kedves. Ez, az igazság. Egy picit naív is, szóval van, mit fejlődnöm. Hiszek a jó emberi kapcsolatokban és a család erejében. Feminista vagyok. Nem tudok elájulni egy férfitól, azért, mert hímnemű ez, az igazság. Szeretem, ha egy férfi kedves, udvarias, amolyan régi vágású úriember. Grafomán vagyok, és szeretek írogatni, nyelvet tanulni. Nagyon szeretek főzni, de mosogatni nem mindig. Nem vagyok rendmániás. Azt szeretem, ha az otthonom értem van. Nagyon szeretem a tavaszt. A madarakat, fákat, virágokat és az állatokat, kivéve a kígyót, egeret, bogarakat. Nyelvtudás nélkül elmentem Angliába és ott mozgássérülten éltem egy évet. Angliában segítettem valakinek, aki vak, egy kertet létrehozni, és az otthonát szebbé tenni. Fél év után 20 ezer forinttal a zsebemben hazajöttem, majd eladtam a régi lakásomat, és vettem egy másikat. Adósságaim jelentős részét kifizettem. Hitel nélküli saját otthonban élek.Nincs túl sok barátom, de igaz barátaim vannak, akár a gyermekkoromból is, akik feltétel nélkül szeretnek. Hálás vagyok az életemért. "


Sárkány Zsófia: " hat gyereket nevelek, tanítóként dolgozom, ezer éve végzem azt a láthatatlan munkát, amiért . Gyerekek százai fordulnak meg a kezem között, és mindig megállok egy pillanatra a derdidas-szal, és mindig nagyobb a csend, mikor arról szól a mese, hogy mi mind, és együtt, és emberek között európaiak, mind másképp egyformák vagyunk. . Erre a csendre vagyok a legbüszkébb..)"


Kocsi Ilona: "Voltam a Magyar Hírlap főszerkesztője (még liberális időszakában), kétszer a Világgazdaságé, egyszer a Manager Magaziné, most a BOOM Magazint szerkesztem. A szerkesztőségekben mindig olyan emberek dolgoztak, akik cikkeikkel segíteni akarták a tájékozódást, a tisztánlátást. Fiúk, lányok, nők, férfiak, vegyesen. Úgy gondoltam/úgy goldoltuk, az információ érték, az informált ember gondolkodása nyitott, toleráns lesz. Az értelmes-értékalkotó munka mindig fontos volt számomra/számunkra. Nemtől,életkortól függetlenül.  "


Csécsei Ica:   " Olvasd el a Velünk beszélj, ne rólunk! c. könyvet. 63. oldal. Csécsei Ica, fotós aktivista"


 

 

P. Csaba Anyu: "  1964 óta. Nőügyvagyok, édesanya: 3 gyerekkel, akiből kettő genetikai beteg. Nőügyvagyok . Nőügyvagyok, munkaerőpiaci: 5 szakmával ,1996-tól külföldi cégnél beruházási tanácsadó és kereskedelmi igazgató, 1998-ban bejegyzett saját céggel, amely azóta elszegényedett, mint az ország, és megszűnt. Nőügyvagyok: egyedül, méltó társ nélkül. Nőügyvagyok: ápoló: Támogatom a , Lelkesen figyelemmel követem az emberibb egészségügyért küzdő PAF civil szervezet munkáját, eredményeit. Elítélem a szülőszobai erőszakot, és minden etikátlan és indokolatlan orvosi, egészségügyi beavatkozást, elítélem az egészségügy tudatos elszegényítését, miközben az igazgató főorvosok milliókat tesznek zsebre. Nőügyvagyok: polgár: Elkötelezett liberális,és feminista. Közéletfigyelő, tiltakozó vagy támogató, szókimondó, felelősségteljes választó, elkötelezett jogvédő az értelmileg súlyosan akadályozott emberek és fogyatékossággal élők mellett, a családon belüli erőszak áldozatai és a bántalmazott nők mellett. Aktív követője vagyok a  Egyesületnek, a Civil Női Kormánynak és a nek. Nőügyvagyok: ember, együttérző segítő, konfliktusmegoldó, alkotó, művész, kreatív, jóbarát, kitartó, hűséges. Nőügyvagyok: fúrógéppel, dekopírral, láncfűrésszel, flexxel, meszelővel, csempevágóval, fejszével, ásóval, gereblyével. Nőügyvagyok: tisztánlátással, józan ésszel, időnként dühösen amiatt, ami ebben az országban megtörténik. Nőügyek! Jó veletek lenni!"


Antoni Rita: "Nem vagyok politikus vagy cégvezető, nincs férjem, gyerekem, nincs társadalmi presztízsem, anyagi értelemben vett egzisztenciám. Szabadúszó újságíró vagyok, emberi jogi alapokon gondolkodó feminista és önkéntes civil aktivista. Nemzetromboló szingli vagyok, a genderpánikolók rémálma, minden, ami a NER-nőideál ellentéte, és ennél is rosszabb, hogy nem fogom elhagyni Magyarországot. "


Labrisz Egyesület: "17 éve működő civilszervezet vagyunk, a szexuális kisebbségekhez tartozó nőkért vagyunk, egy közösségért vagyunk, egy nyitott és elfogadó társadalom létrejöttén dolgozunk,melyben a nők szabadon választhatnak és kiteljesedhetnek.
 
(Fotó:Fábián Évi)


Sándor Erzsi: "Nem vagyok nőügy, te szexista tróger, és söpörd össze magad után a szétköpködött szotyolahéjat, mert már bokáig járunk benne Battonyától Nemesmedvesig. Tudod bazmeg, söprű! Nem akarnám mégegyszer azt hallani, h  !"


 

+ különvéleménye: 

"Nahát, . Taps. 
És mi mennyi méltatlanságot viseltünk el? 
Mi mit teszünk más nőkkel? Más nőkért?
Arra nem nézünk rá.
Ürge-Vorsatz szindróma.
Amúgy jók a posztok:)..."

 

 

Kőműves Kelemenné a választások küszöbén

január 03, 2010 - 17:57
Adamik Mária

2010 választási év lesz, amit nemcsak most, az új esztendő hajnalán, de már az óév utolsó felében is bőven érzékelhettünk.
A jelen politikai helyzet ismét olyanra sikeredett, amely eltereli a figyelmet a nők politikában betöltött – egészen pontosan be nem töltött -  szerepéről.
Holott igazság szerint éppenhogy inkább ráterelhetné ez a folyamatos kudarc a figyelmet – de NEM ÉS NEM.
Internetes böngészéseim közben időnként gyöngyszemekre lelek.
Ezek között is kiemelt helyet foglal el az alábbi, épp a témába vágó tanulmány.

Marad a férfikvóta és az EU szégyenpadja

október 24, 2011 - 23:23
A vitanap kezdeményezője, Ertsey Katalin (LMP)

A fenti sorok megfogalmazásától a múlt szerdai parlamenti vitanapig volt egy választás, és eltelt újabb 4 év - ám mindössze a többször visszaköszönő 18 évet kell 22-re javítani benne, s változatlanul  aktuális minden gondolata.

E sürgető témában, (melyet Európa felvilágosultabb felén szinte  mindenütt respektáltak és  törvényi szabályozással radikálisan javítottak - sok helyen olyannyira régen, hogy  ma már élvezik a népesedéspolitikai eredményeit is !), nálunk  a helybentopogás és elodázás vált  természetes állapottá - ez a hozzáállás jópár felszólalásból világosan kitetszett.

"A pártok (mind!) szűrjék ki maguk közül a bántalmazókat!" - Dr. Wirth Judit beszéde

május 24, 2013 - 18:48
Wirth Judit (Fotó: Kati Holland)
Magyarországon a nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak szégyenteljesen van szabályozva. Nincsen ellátórendszer az áldozatoknak, nincsenek ismeretek a jogalkalmazók fejében, a hatóságok legtöbbször a józan észt és bármely jóérzésű laikust megszégyenítő tudatlansággal és rosszindulattal állnak az áldozatokkal szemben, és megértéssel és megengedéssel az elkövetők oldalán.
 
Magyarországon 10 éve igyekeznek elodázni, hogy valóban működő jogszabályok szülessenek, és az áldozatokat valóban segítő intézmények jöjjenek létre.

Progresszív lovagiasság? – a férfiasság változó formái

április 24, 2015 - 10:23
Hadas Miklós (fotó: FES)

A szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés „A férfiasság változó formái” című párbeszédfórum iránt, amely az alapítvány 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje keretében valósult meg. A projekt keretében 2014-ben indult egy vitasorozat, Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről címmel.