Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mary Putnam Jacobi amerikai orvos, női választójogi aktivista (1842–1906)

december 17, 2016 - 19:07
Író, orvos, női választójogi aktivista.

Londonban született, ahol amerikai apja a Wiley & Putnam kiadó angliai kirendeltségének vezetőjeként tartózkodott. A család 1848-ban visszatelepült New York City-be. Mary 18 évesen két novellát jelentetett meg, és többek közt től (az első nő, aki az USA-ban orvosi diplomát kapott) orvostudományt tanult. Apja a kezdeti viszolygás után végül elfogadta és támogatta lánya törekvését.

Mary először gyógyszerész diplomát szerzett, majd többek közt  tanítványaként a Woman's Medical College of Pennsylvania-ra járt. Rövid ideig a New England Hospital for Women and Children-ben dolgozott, majd Franciaországba utazott, hogy tovább képezze magát - Benjamin Ball pszichiáter támogatásával a párizsi École de Médecine első nő hallgatója lett. 1871-ben ő volt a második nő, aki ott diplomázott, a versenyvizsgán második helyezést ért el.

Ezután hazatért az USA-ba, és kiterjedt kampányt folytatott annak érdekében, hogy a vezető orvosi egyetemek (mint pl. a Johns Hopkins) nőket is vegyenek fel. 1872-ben megalapította a Women's Medical Association of New York City szervezetet, melynek elnöki posztját 1874-től egészen 1903-ig betöltötte. 1873-ban hozzáment Abraham Jacobi gyermekorvoshoz. Három gyermekük született, de csak egyikük érte meg a felnőttkort. 

Az 1870-es évektől már nem írt szépirodalmat, ellenben több mint 100 szakmai publikációt jelentetett meg. 1876-ban díjnyertes esszével cáfolta azt a korabeli vélekedést, miszerint ha a nők nem pihennek a menstruáció alatt, károsítják a reprodukciós szerveiket. 1891-ben a Women's Work in America c. kötetbe az amerikai orvosnők történetét írta meg. 1894-ben Common Sense Applied to Women's Suffrage címmel jelentetett meg könyvet a nők szavazati jogáról, amely aztán több kiadást megért, és jelentősen hozzájárult a mozgalom sikeréhez.

Ugyanebben az évben New York államban elbukott a nők szavazati jogára vonatkozó alkotmánymódosítási előterjesztés. Ezután hat prominens feminista - köztük Jacobi - megalapította a League for Political Education nevű szervezetet. (A többiek: Eleanor Butler Sanders, Lee Wood Haggin, Catherine A. B. Abbe, Laura B. Day és Adele M. Fielde.) Céljuk:

"a nők gyakorlati érdeklődésének felkeltése a közügyek, az állampolgári intézmények és a jó kormányzás iránt, ezek széleskörű szisztematikus tanulmányozása révén."  

Amikor agydaganatot állapítottak meg nála, dokumentálta a tüneteit és a betegségről újabb publikációt jelentetett meg. 1906-ban halt meg, már nem érte meg, hogy a nők szavazati jogát New York államban törvénybe iktassák. (Ez 1915-ben történt meg.)   

 

Néhány munkája: 

  • The Question of Rest for Women during Menstruation (1876)
  • Acute Fatty Degeneration of New Born (1878)
  • The Value of Life (New York, 1879)
  • The Prophylaxis of Insanity (1881)
  • "Studies in Endometritis" in the American Journal of Obstetrics (1885)
  • Hysteria, and other Essays (1888)
  • Physiological Notes on Primary Education and the Study of Language (1889)
  • "Common Sense" Applied to Woman Suffrage (1894) 
  • Descriptions of the Early Symptoms of the Meningeal Tumor Compressing the Cerebellum (1906)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

március 25, 2017 - 01:46

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Ann Preston amerikai orvos (1813–1872)

május 30, 2015 - 22:52

1813-ban született a pennsylvaniai West Grove-ban, nyolcgyermekes családban. Az abolicionista kvéker szülők háza menedékhelyként is működött szökött rabszolgák számára. Ann is csatlakozott a rabszolgafelszabadító, valamint az alkoholellenes és a nőjogi mozgalomhoz. Először tanítónőként dolgozott, gyerekverseit könyvben kiadta.