Isabel Oyarzábal de Palencia
Skót anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.
Skót anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.
A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem
Tatán és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi
Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott
Anglia első női minisztere munkáscsaládba született, 15 éves korában bolti eladóként kezdett dolgozni. Belépett a szakszervezetbe, ez volt a kezdete életreszóló kapcsolatának a munkásmozgalommal. A
Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt
A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a
Az első dán női miniszter egyben az első dán nők közé tartozott, akik tudományos fokozatot szereztek. 1894-ben diplomázott, kutatási témája a Hanza kereskedelem volt. Belépett a szociáldemokrata
Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított. Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke
Ápolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották,