Körösi Zsuzsa

Jelen tanulmány tárgya a nagyrészt feledésbe merült, a nők abortusz-jogának megszigorítása ellen szervezett 1973-as petíció-akció. A szerző, aki maga is aktív résztvevő, rekonstruálja a petíció történetét Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), az Állambiztonági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) kutatók számára rendelkezésre álló dokumentumai, a Blinken OSA Archívumban található dokumentumok, valamint a petíció-akció 19 résztvevőjével készített interjúk felhasználásával. Az interjúk legépelt formában a Blinken OSA Archívumban olvashatók (HU OSA 432, Körösi Zsuzsa interjúgyűjteménye). Az alábbi cikk a második rész. Az első rész a Magyar Népi Demokrácia népességpolitikáját vázolta fel, annak konzervatív fejlődését 1956 és 1973 között. Ez az elnyomó politikai kontextus vezetett a nők abortusz-jogának megszigorításához, ami a petíció szervezését váltotta ki. Ez a II. rész három fő kérdésre ad választ az intejúalanyok véleményének tükrében: mit jelentett a „szabad” abortusz a nők és férfiak számára 1956 és 1973 között; mi tekinthető a petíció ideológiai gyökereinek; illetve a szervezésében résztvevők motivációi és a hatalom szankció, melyekkel a résztvevőknek számolnia kellett

A tanulmány tárgya a nagyrészt feledésbe merült, a nők abortusz-jogának megszigorítása ellen szervezett 1973-as petíció-akció. A szerző, maga is aktív résztvevő, rekonstruálja a petíció történetét a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) kutatók számára rendelkezésre álló dokumentumai, a Blinken OSA Archívumban található dokumentumok, valamint a petíció-akció 19 résztvevőjével készített interjúk felhasználásával. Az interjúk legépelt formában a Blinken OSA Archívumban olvashatók (HU OSA 432, Körösi Zsuzsa interjúgyűjteménye). Az alábbi cikk az I. rész. Felvázolja a Magyar Népi Demokrácia népességpolitikáját, annak konzervatív fejlődését 1956 és 1973 között, amely represszív politikai kontextusban a nők abortusz-jogának megszigorításához és azt megelőzően a petíció szervezéséhez vezetett. A II.rész, amely a 2020 őszi számban fog megjelenni, az interjúkban elhangzottakra épül. Három fő kérdésre ad választ az interjúalanyok véleményének tükrében: Mit jelentett a „szabad” abortusz a nők és férfiak számára 1956 és 1973 között? Mik a petíció ideológiai gyökerei, és a szervezésében résztvevők motivációi? Milyen szankciókkal válaszolt a hatalom a petíció-akciót követő évben?