Gábriel Dóra

The interconnectedness of biographies, migration and gender norms

The aim of the paper is to reveal the relationship between biographies, migration, and gender norms among Hungarian live-in migrant care workers and show their interaction through a dynamic analysis. The study is based on empirical research conducted mainly in the sending country, Hungary. The analysis involved thirty-seven interviews carried out between 2016 and 2019. The interviews were undertaken using a combination of narrative and semi-structured interview techniques. I employed the method of biographical case reconstruction and thematic analysis. I observe the potential links and interactions between the biographies, migration, and gender norms of carers with the help of a typology based on demographic and biographical elements. The analysis demonstrates that family background and partnerships have important effects on work abroad and its perception, while working abroad can also shape gender norms. Interview analysis reveals a complex picture. While some migrant workers of various social backgrounds can rely on supportive families, members of non-egalitarian families experienced reinforced gender norms due to labor migration, and women can find themselves in an even more vulnerable situation at home.

A boldogulás útvesztői – Idősgondozás külföldön, vidéki nők élettörténetében

A világ számos országában megfigyelhető az időskorúak népességen belüli arányának növekedése. A jelenséggel párhuzamosan egyre növekedik a kereslet az ehhez értő gondozók iránt. Az elmúlt két évtizedben Magyarországról is
egyre többen indulnak útnak, hogy az otthon elérhetőnél magasabb bérért vállaljanak ilyen munkát külföldön, egy arra rászoruló otthonában. A 24 órás gondozást többnyire nők végzik, akik a távolságtól függően többhetes váltásban dolgoznak, és akár évekig ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Számos magyarországi településen bevett stratégiának számít a külföldön végzett idősgondozói munka, amely olyan háztartásoknak biztosítja a megélhetést, a jobb életet, amelynek tagjai munkanélkülivé váltak, nehezen találnak munkát környezetükben, nyugdíjba vonultak, de alapvető szükségleteik sem biztosítottak, kilátástalannak tartják itthoni boldogulásukat. A szerző ilyen sorsokat mutat be, a gondozókkal készített interjúk alapján vonja le sokoldalú következtetéseit, emellett a gondozói iparág működésébe is betekintést enged. A kötet amellett érvel, hogy a vándormunka és az akár több évtizeddel korábban lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatok, valamint az élettörténeti események között szisztematikus összefüggés található, emellett a családi viszonyok is dinamizáló hatással lehetnek a külföldi munkavállalásra.