A nőtörténetírás története
A nőtörténetírás története. pp.: 42–44 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/2001_6/” target=”_blank”>A publikáció eredeti forrása
A nőtörténetírás története. pp.: 42–44 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/2001_6/” target=”_blank”>A publikáció eredeti forrása
ülönös és tragikus politikai sorsfordulóit hordozza. Rajk Lászlóné, született Földi Júlia, személyes ellenségének tudhatta mind Rákosi Mátyást, mind Kádár Jánost, akik részt vettek férje, illetve a rehabilitálásért fellépő Nagy Imre meggyilkolásában. Rajk Júlia 1945 és 1949 között jó néhány fontos politikai pozíciót töltött be. 1949-ben a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. A börtönbüntetés letöltése után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. A rehabilitációért és férje eltemetéséért, emlékének megőrzéséért, valamint „saját névéért” harcolt éveken át. Megkérdőjelezhetetlen erkölcsi súlyával döntő szerepet játszott abban, hogy a politikai rehabilitációs folyamat, ha zökkenőkkel is, de haladt, és sikerül elérnie férje nyilvános temetését. Rajk Júlia egész életében harcolt a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen. A „Júlia-féle szabadságakciók” az első valóban civil szervezet megalakításától, a bebörtönzött ellenzékiek védelmétől az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság, a Nagy Imre-csoport: győzelmei és vereségei, vagyis Rajk Júlia élettörténete bemutatja, hogy megvalósítható-e a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfi világtól szabad nő, a „saját név” megszerzése.
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Megszüntetve, elvesztve. A rendszerváltás és a magyarországi nőegyletek (1945-1951)
„Mirjam forrása”. Izraelita nőegyesületek a Holocaust és az MNDSZ között (1945-1951)
„A cél közeledett mihozzánk”. A Feministák Egyesületének végnapjai
„Nem jöhet más, csak tiszta fény és napsütés”. Párhuzamos szerelmek az illegális kommunista mozgalomban
Ahogy a „kommunista szög bújik ki a zsákból” avagy az MNDSZ fejlődéstörténete
„Ne panaszkodjunk az erőszakoskodásról, ha mi ilyen maflák vagyunk”. A szociáldemokrata nőmozgalom mozgásterei 1945 után1
A mozgalom női katonái avagy az „egyenruházott nők”
Jegyzetek
Függelék
A kötet több kutatás és projekt összefoglalása. „A történelem és a történelem tanításaDélkelet-Európában” elnevezésû projektet 2000-ben a Délkelet-Európai Stabilitási Paktumkeretében indították útjára azzal a céllal, hogy segítse az aláíró országok történelem-taní-tását. A projektet a Grazi Egyetem koordinálta az Osztrák Külügyminisztérium pénzügyitámogatásával, az EuroClio, a KulturKontakt Austria, a Georg Eckert Intézet és a Centerfor Democracy and Reconciliation in South Eastern Europe (Thessaloniki) felügyeletével.
A projekt során kilenc ország közremûködô szakértôi a következô köteteket írták meg:
Gyermekkor a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára. Szerk.:Milan Ristović, Dubravka Stojanović. Association for Social History, Belgrád, 2001.
Daniela Grabe: Tanári segédlet a „Gyermekkor a múltban” c. kiegészítô tananyaghoz. KulturKontakt Austria, Graz-Szófia, 2001.
Nôk és férfiak a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára .Szerk.: Kristina Popova, Petar Vodenicsarov, Snežana Dimitrova. Nemzetközi BalkanisztikaiTanulmányok Szemináriuma, Dél-nyugati Egyetem, Blagoevgrad, 2002.
Tanári segédlet a „Nôk, férfiak a múltban – 19. és 20. század” c. kötethez.
Javaslatok atanulási célokhoz és gyakorlatokhoz. Készült a MEH Esélyegyenlôségi Kormányhivatal meg-bízásából 2003-ban. Szerzôk: Bodonczy Andrea, Foki Tamás, Molnár Péter. Szakértô: PetôAndreaA középiskolai történelem-tanítás során használt kötetek elsô változata angolul jelent meg,majd a kiadványokat lefordították a résztvevô kilenc ország nyelvére. A köteteket már többországban használják a középiskolákban. A két tankönyv és a meglévô tanári kézikönyv alap- ján „A gyermekkor és a férfiak-nôk történetének tanítása” címmel kétmodulos, akkreditálttörténelem-tanári továbbképzést rendeztek 2003. november 13–15. és november 27–29. közötta Balassi Bálint Intézetben húsz magyarországi és határon túli magyar történelemtanár rész-vételével. A képzésen merült fel a kiadvány „magyarításának” igénye azzal a céllal, hogy az amagyar történelemrôl már rendelkezésünkre álló ismeretanyaggal jelenjen meg, amely a jelen-legi történelemkönyvekbôl még hiányzik. A magyar tanári segédlet elkészült, többek közöttennek felhasználásával született ez a könyv.A témában folyó magyarországi kutatások lehetôvé tették, hogy a társadalmi nemek tör-ténete középiskolai tananyaggá váljon. Örömmel válogattunk a gyarapodó szakirodalombólszemelvényeket, melyek némelyike már nem hozzáférhetô, de feltétlenül figyelemre érde-mes, s ezeket külön jelöltük éppen úgy, mint a kötet számára íródott részeket is. E kötet azeddigi kutatási eredményeket foglalja össze abban a reményben, hogy a középiskolai diákokmegszeretik a történelmet, és idôvel ôk maguk is örömmel vesznek majd részt az eddigMagyarországon kisebb figyelmet kapott téma további kutatásában. Reméljük, hogy ezt akötetet idôvel újabb, a friss kutatási eredményeket összefoglaló kötet követi majd.
A fejezetek a munka, szerelem, otthon, kommunikáció területén követik nyomon a migrációban élő nők sorsát, élethelyzetét. További 30 interjú készült a saját hazájukban élő nőkkel, tőlük azt kívánták megtudni, hogy a migráns nők jelenlétének és együttélésének milyen formái alakulhattak ki az eltérő kulturális hátterű európai nők között. Fordította: Szári Péter
„Ez a kötet a ‘Nő és férfi, férfi és nő. Társadalmi nemek kutatása Magyarországon’, a Budapesti Közgazdasági Egyetem Társadalmi Nem és Kultúrkutató Központ által 2002 novemberében szervezett konferencia: ‘Társadalmi nem: történelem, nemzet, emlékezet’ szekcióján elhangzott előadásokból válogat. A mintegy huszonnégy előadásból tizenkettőt közlünk itt, melyek egységesen a társadalmi nemek képe és emlékezete tárgykörében íródtak. Az olvasó megismerkedhet a régi magyar irodalom nőképének alakulásától, Kovács Béláné, Kéthly Anna, Teleki Blanka vagy Szilárd Leó édesanyja megítélésének alakulásáig.” (Részlet dr. Gurmai Zita országgyűlési képviselő ismertetőjéből)
Társadalmi nemek és a nők története. pp.: 514–532