2024 Archívum - Nőkért Egyesület

Geschleht & Gewalt: künstlerisch-wissenschaftliche Perspektiven

Der von Andrea Heinz herausgegebene Band dokumentiert die Ergebnisse des Forschungsprojekts Geschlecht und Gewalt, das das Interuniversitäre Forschungsnetzwerk Elfriede Jelinek der Universität Wien und der Musik und Kunst Privatuniversität der Stadt Wien gestaltete. Er widmet sich einem zentralen Aspekt im Werk Elfriede Jelineks: Der Verbindung von Geschlecht/Gender und Gewalt.
Narrative von Geschlecht und seine Gewaltförmigkeit, speziell in Zeiten von Neokonservatismus und -liberalismus sowie Rechtspopulismus, werden ebenso untersucht wie Fragen nach struktureller, psychischer, physischer und sexualisierter Gewalt sowie nach Ausbeutungs-, Verdrängungs- und Marginalisierungsmechanismen aufgrund der Kategorie Geschlecht.
Die Methodik des Forschungsschwerpunktes – prozesshafte Abläufe und wissenschaftlich-künstlerische Arbeitsgruppen sowie interdisziplinäre und internationale Symposien und Workshops mit dem Ziel, innovative Forschungspositionen und experimentelle Forschungsformate und -ansätze an den Schnittstellen von Wissenschaft und Kunst voranzutreiben – bildet sich in der Struktur des Bandes ab.
Er versammelt die Beiträge und Gespräche mehrerer Arbeitsgruppen und Symposien, die im Rahmen des Forschungsprojektes im Zeitraum 2021-2023 stattfanden, und widmet sich neben neuen theoretischen Ansätzen und Strategien und den zentralen Positionen Jelineks fünf thematischen Schwerpunkten: Rechten Narrativen, Aspekten struktureller Gewalt, der künstlerischen Repräsentation von Gewalt, Kapitalistischen und neoliberalen Systemen sowie Marginalisierung und Ausschluss als Manifestation der Gewalt.
Autor*innen und Gesprächspartner*innen:
Margarete Affenzeller, Jean Beers, Matthijs Bogaards, Elisabeth Bronfen, Rosemarie Brucher, Uta Degner, Carolin Emcke, Karoline Exner, Olga Flor, Jan Giffhorn, Judith Goetz, Sabine Grenz, Lydia Haider, Xenia Hausner, Bérénice Hebenstreit, Andrea Heinz, Sarah Held, Bettina Hering, Lisz Hirn, Mavie Hörbiger, Pia Janke, Steffen Jäger, Elfriede Jelinek, Agnieszka Jezierska-Wiśniewska, Britta Kallin, Janina Klassen, Stefan Krammer, Maria Kronfeldner, Monika Meister, Gabriele Michalitsch, Sara Ostertag, Magdalena Ölzant, Artur Pelka, Andrea Peto, Christoph Reinprecht, Nikolaus Selimov, Jolantha Seyfried, Mel Stein, Natascha Strobl, Lea Susemichel, Christina Tschernitz, Jennifer Weiss, Inga Winkler.
Heinz, Andrea (Hg.): Geschlecht und Gewalt. Wien: Praesens Verlag 2023 (= DISKURSE.KONTEXTE.IMPULSE. Publikationen des Elfriede Jelinek-Forschungszentrums 25) ISBN: 978-3-7069-1198-6
Tartalomjegyzék: https://ifvjelinek.at/fileadmin/user_upload/p_ifvjelinek/Allgemein/Inhal…

A feminizmus és a ringlispil – a „To be or not to be a feminist” (1999) c. cikk magyar fordítása

Ez a cikk Prágában, a hosszú múltra visszatekintő ‘The New Presence’ („Új jelenlét”) című folyóiratban látott napvilágot, amelynek cseh és angol nyelvű kiadása is van.

Aki kimondja, amit ki kell mondani. Pető Andrea tiszteletére.

„Azt mondják, a kor csak egy szám, és Andrea esetében ez a szám bölcsesség, kitartás és kaland csodás keveréke – kiemelkedő teljesítmények és új kezdetek keveréke. Ragyogó tudós, karizmatikus professzor, igazi kozmopolita és különleges nő – Andrea tiszteletreméltó vonások megtestesítője. A társadalmi nemek kutatói körében páratlan történészi teljesítményt nyújt, és érzékenysége a társadalmi nemekkel kapcsolatos politikai irányvonalak iránt kiemeli a történészek köréből.”
A kötetben pályatársak, kollégák, tanítványok, tanárok köszöntik Pető Andreát születésnapja alkalmából.

Feminismus als Denkstil. Zur Frauen- und Geschlechterforschung im Polen der Transformationszeit.

Der polnische Feminismus der Transformationszeit blickt auf eine bereits 40-jährige Geschichte zurück und prägt bis heute international relevante soziale, politische und wissenschaftliche Praktiken und Diskurse. Die vorliegende Studie geht den feinen Entwicklungslinien zentraler feministischer Denkstilelemente nach und rekonstruiert Motive und Interventionen des feministischen Denkkollektivs seit den 1980er Jahren bis zum EU-Beitritt Polens. Dabei stützt sie sich auf eine breite Quellengrundlage aus öffentlichen und privaten Archiven sowie auf Interviews mit Schlüsselfiguren des Feminismus und nutzt das theoretische Instrumentarium von Ludwik Fleck. Aufgezeigt werden neue Perspektiven auf das „Machen von Wissenschaft“ auch im transnationalen Kontext sowie feministische (Dis-)Kontinuitäten in der Volksrepublik Polen.

„Lehetsz kezdő is, mindenben segítek” – tele az internet szexmunkásokat toborzó magyar hirdetésekkel, de a hatóságok szerint nincs velük gond

dr. Makó felidézte, hogy 2018-ban a Legfőbb Ügyészség kiadott egy ma is érvényes, a gyakorlatban kötelező erejű „iránymutatást”, ami lényegében arról szólt, hogy egyes prostitúcióval kapcsolatos cselekményeket az ügyészeknek a korábban alkalmazott kerítés és kitartottság tényállásoknál súlyosabban, emberkereskedelemnek kell minősíteniük.
Márpedig a Btk. szerint az is emberkereskedést követ el, aki „mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére (…) megtévesztéssel (…) vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetével visszaélve (…) toboroz”.
Az ügyészségi iránymutatás hosszan részletezi, hogy az ügyészeknek mikor kell a kiszolgáltatott helyzet meglétét bizonyítottnak tekinteniük: ez a helyzet a dokumentum szerint már akkor fennáll, „ha a sértett elfogadható választási lehetőség hiányában végez prostitúciós tevékenységet, és az elkövető a sértett e helyzetének kihasználása révén kíván előnyt szerezni.”

Novák és Varga lemondása kevés, átfogó gyermekvédelmi reformra van szükség

„Nem értek egyet maradéktalanul azokkal, akik az ügy „átpolitizálódását” fájlalják. Annyiban igen, hogy én is előre tartottam attól, hogy a tüntetésekből egy rövidlátó, felületes „mondjon le!” kórus válik. Elengedhetetlen, hogy az áldozatok védelme a fókuszban maradjon – akárkik mondanak le, addig senki sem dőlhet hátra, amíg nincs Magyarországon szakértők kifejezett útmutatásával (és nem csak jelképes „bevonásával”) kialakított, tudományos alapokon és a jó gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatokon nyugvó gyermekvédelem és áldozatvédelem. Amíg fel nem számoljuk a jelenlegi, elkövetőbarát és áldozathibáztató állapotokat, melyek közepette a bántalmazott nők védelme alárendelődik a „családbarát” ideológiának, a kiszolgáltatott gyerekek védelme pedig a tekintélyszemélyek, haverok érinthetetlenségének.
Ugyanakkor fontos belátni, hogy a megoldáshoz megkerülhetetlen a politika: nagyon nem mindegy, hogy az ország vezetése mennyire hajlandó elköteleződni a gyermekvédelem mellett – egyáltalán, hogyan definiálja azt –, illetve mennyi forrást hajlandó a gyermekvédelemre, az áldozatvédelemre, valamint a megelőzésre, szemléletformálásra szánni. Megteremti-e a szükséges intézményrendszert, továbbképzi, méltón megfizeti-e a benne dolgozókat, továbbá szavatolja-e, hogy az intézetekben felnövő gyerekek traumák gyűjtése helyett szilárd alapot kapnak az önálló életbe való elinduláshoz.”

Novák Katalin mint a konzervatív nőpolitika kudarca

A liberális nőpolitika válságára a baloldal eddig nem tudott hiteles választ nyújtani. Ezzel szemben a jobboldali politika nagyon is tudatosan tett egy konzervatív, nemzeti, keresztény nőpolitikai ajánlatot azoknak a női választóknak, akik a liberális modell veszteseinek érezték magukat.

Földrajzi és nemek közötti bérkülönbségek a karrierszekvenciákban

Számos tanulmány vizsgálja a nemek közötti bérkülönbségeket, azok összetevőit és e bérszakadék időbeli változását. A munkavállalók karrierútjukban hozott döntései – amikor foglalkozást váltanak, új iparágban helyezkednek el, vagy másik településre költöznek – alapvetően befolyásolják bérpályájuk alakulását. A nők és férfiak az iparágak és foglalkozások terében más jellemző útvonalakat járnak be. Ha a karrierútban történő váltások földrajzi költözéssel is együtt járnak, akkor annak további bérhatása lehet, mivel a különböző településtípusok munkaerőpiaci lehetőségei eltérnek egymástól. A nagyobb városokban vagy a fővárosban jellemzően magasabb béreket lehet elérni, mint a kisebb településeken. A földrajzi költözésnek a bérhozadéka nemenként eltérhet, ami befolyásolja a nők és férfiak közti bérszakadék alakulását. Tanulmányunkban a munkaerőpiaci és földrajzi mobilitás bérhatását vizsgáljuk – feltárva a nemek szerinti különbségeket. Magyar adminisztratív adatokból teljes karrierszekvenciákat tárunk fel, és e karrierszekvenciákat magyarázó változóként használjuk az urbanizációs bérprémium, valamint a költözés bérhatásainak vizsgálatában. Eredményeink azt mutatják, hogy a különböző típusú váltások bérhatása eltér a két nem között: mind az azonnali bérelőnyökben, mind a váltásokkal megnyíló potenciális karrierpályák hosszú távú várható béreiben.

Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia.

Bárkit érinthet, mégis minden történet másmilyen: ez a könyv a demenciáról és az otthonápolás mindennapjairól, a felejtésről és az emlékezésről szól.
Szűcs Teri akkor kezdte írni feljegyzéseit, amikor az édesanyjánál demenciát diagnosztizáltak. A naplójegyzetek és esszék azonban soha nem csak magántermészetű vallomások, hanem egy közös emlékezet megteremtésére tett kísérletek is. Ez a könyv újraírja a demenciával élő ember emlékeit: a leningrádi fiatalkor, a zsidó, szovjet és magyar identitások határain kibomló élettörténet megejtő szépséggel rajzolódik ki, miközben a könyv érzékeny látlelet az otthonápolás jelenlegi nehézségeiről és lehetőségeiről, embert próbáló és felemelő napjairól, törékeny egyensúlyáról is.

A nemi hierarchiák naturalizálásától a dekonstrukció(k) lehetőségéig

A tanulmány megvizsgálja a szimbolikus rendszerek egyes elemeit, az észlelésnek, a nyelvnek és a nemek reprezentációjának azon kontextusait, amelyek felépítik és naturalizálják azt a nemek hierarchiáján alapuló szimbolikus hatalmat és strukturális valóságot, amelynek egyszerre vagyunk elszenvedői és újrakonstruálói. Rávilágít továbbá a tudomány szerepére a nemi viszonyok hierarchikus rendjének előállításában és évszázadokon keresztül történő igazolásában. Mindezt a 20. század második felének filozófiai és társadalomtudományi, a posztstrukturalizmust, a fenomenológiát és a posztmodernt magába foglaló áramlatainak segítségével teszi, melyek – elsősorban a nyugati világban – jelentősen hatottak a nemekről és nemi viszonyokról való gondolkodásra. Végül a tanulmány fókuszba helyezi azokat a kísérleteket, amelyek a szimbolikus rendszerek erejével, a nyelven keresztül, a dekonstrukció eszközeivel próbálták lebontani a hierarchiát, majd áttekinti a nőiesség dekonstrukciójának a 20. század elején induló és máig tartó kísérleteit. A tanulmány választ keres arra, hogy a szimbolikus rendszerek különféle elemei hogyan tesznek fogékonnyá a hagyományos nemi szerepek és szerepelvárások elfogadására, és hogy hogyan használja ezeket az eszközöket korunk autoriter illiberalizmusa a patriarchátus restaurálásának jelenkori folyamatában, illetve hogyan használhatók ugyanezen szimbolikus eszközök a nemi hierarchiák és a nemi elnyomás elleni küzdelembe