2023 Archívum - Oldal 3 a 4-ből

Népességcsökkenés, gazdasági válság és a nők fegyelmezése

Az alábbiakban részletek olvashatók Silvia Federici Caliban és a boszorkány: Nők, a test és az eredeti tőkefelhalmozás (2004) című könyvéből[1] Az Olaszországban született, hosszú ideje New Yorkban élő társadalomtudós, politikai aktivista munkája a megjelenése után nyomban a feminista és a marxista irodalom alapművévé vált.
Federici a könyvében amellett érvel, hogy a kapitalizmus felemelkedése során a boszorkányüldözések a családi kapcsolatok és a nők szerepének átstrukturálását szolgálták a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében. Feminista nézőpontból azt vizsgálja, hogy miként vált a test a kora kapitalizmus harcainak kitüntetett terepévé. Federici a késő középkor parasztlázadásaitól a boszorkányüldözéseken át a tudományos racionalizmus felemelkedéséig és a kolonizációig haladva a társadalmi reprodukció kapitalista racionalizálását vizsgálja.
Az itt olvasható szövegrészek először az újvidéki Híd folyóirat 2022 októberi számában jelentek meg Básthy Ágnes (első rész) és Taskovics Viktória (második rész) fordításában.

Nőmozgalom, nemzetköziség, önreprezentáció – Feministák az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyán

Miként küzdöttek a radikális nőszervezetek tagjai a századfordulón Bécsben és Budapesten? Milyen eszközökkel igyekeztek elérni a nők jogkiterjesztését az élet szinte valamennyi területén? S végül miért nem vonható párhuzam az általuk képviselt aktivizmus és az angliai szüfrazsettek tevékenysége között? Fedeles-Czeferner Dóra többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat könyvében, feldolgozva az Osztrák-Magyar Monarchia három legbefolyásosabb polgári-liberális és feminista egyesületének történetét alapításuktól az első világháborút követő átmeneti időszakig. Ezek a bécsi székhelyű Allgemeiner Österreichischer Frauenverein, valamint a Budapesten létrejött, ám számos magyarországi vidéki városban is fiókszervezetekkel rendelkező Nőtisztviselők Országos Egyesülete és a Feministák Egyesülete. A munka főszereplői az egyesületek vezetői, Auguste Fickert, illetve Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma. Utóbbiak a magyar mellett a nemzetközi nő- és békemozgalomban is elévülhetetlen érdemeket szereztek, ám mára jórészt eltűntek a történeti köztudatból.

The interconnectedness of biographies, migration and gender norms

The aim of the paper is to reveal the relationship between biographies, migration, and gender norms among Hungarian live-in migrant care workers and show their interaction through a dynamic analysis. The study is based on empirical research conducted mainly in the sending country, Hungary. The analysis involved thirty-seven interviews carried out between 2016 and 2019. The interviews were undertaken using a combination of narrative and semi-structured interview techniques. I employed the method of biographical case reconstruction and thematic analysis. I observe the potential links and interactions between the biographies, migration, and gender norms of carers with the help of a typology based on demographic and biographical elements. The analysis demonstrates that family background and partnerships have important effects on work abroad and its perception, while working abroad can also shape gender norms. Interview analysis reveals a complex picture. While some migrant workers of various social backgrounds can rely on supportive families, members of non-egalitarian families experienced reinforced gender norms due to labor migration, and women can find themselves in an even more vulnerable situation at home.

„A nő teste arra való, hogy szüljön” – mondta az orvos a nőgyógyászati vizsgálaton

A nők többsége azzal tisztában van, hogy a szexuális jellegű megjegyzések nem megengedettek egy nőgyógyászati vizsgálat során, de azt kevesen tudják, hogy a nőgyógyásznak mennyire van joga a nő magánéletében vájkálni, például gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben.
Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.
Nőgyógyászok, szülésznők és jogi szakértők segítségével pedig igyekszünk megvilágítani a nőgyógyászok oldalát is, hogy értsük, mit, miért tesznek, de mi az, ami nem oké egy ilyen szituációban.

Feminism after Dobbs – Dissent (Winter 2023)

Winter 2023

Mobile editions (EPUB, MOBI and PDF / Subscriber access)

Editor’s Page

Ready or Not

Timothy Shenk

Culture Front

Iran’s Cinema of Resistance

Hanna Khosravi

Drag Race to the Bottom

Ariel Munczek Edelman

A Museum for the Working Class

Joanne McNeil

Feminism After Dobbs

Righteous Anger

Sarah Jones

“A Fundamental Violation of Basic Human Rights”

Sarah Jones

Abortion Is Healthcare: Lessons From a Public Hospital

Amy Zanoni

Reproductive Rights at the Bargaining Table

Maggie Carter, Dee Dunn, Rebecca Kolins Givan, Rebekah Nelson, Sara Nelson and Martha Valadez

Feminists Against Authoritarianism

Meaghan Winter

The Agoraphobic Fantasy of Tradlife

Zoe Hu

The Anti-Abortion Movement and the Ghost of Margaret Sanger

Melinda Cooper

Articles

Woman, Life, Freedom: The Origins of the Uprising in Iran

Janet Afary and Kevin B. Anderson

Reviews

The Poetry of a Prison Uprising

Elias Rodriques

Sex and the State

Allison Brown

Mircea Cărtărescu Stares Down the Abyss

Matt Weir

The Last Page

Spectral Machines

Tiana Reid

A hallókürt

A könyv főhőse Marian Leatherby, egy kilencvenkét éves, nagyothalló öregasszony, aki, miután barátnőjétől egy hallókürtöt kap ajándékba, elsőként családja beszélgetését hallgatja ki arról, hogy hamarosan beadják egy öregek otthonába. A különös intézményben a lakóknak egészen bizarr formájú bungalókban kell élniük, és az otthont mintha egy okkult szekta működtetné. Mariannal egyre különösebb és fantasztikusabb kalandok esnek meg – főleg miután felbukkan egy kacsingató apáca.
Leonora Carrington (1917-2011)
Egy angol textilmágnás kitagadott örököse, a szürrealisták vonakodó múzsája, feminista hős, lázadó menekült, nagy hatású művész: az angol-mexikói szürrealista festőművész, szobrász és író rengeteg szerepet játszott el hosszú életében; rendkívüli életútja és munkássága a mai napig sokakat inspirál. A hallókürtöt amely ötven év késést bepótolva immár magyarul is olvasható, az Alice Csodaországban méltó párjaként szokták emlegetni, amely történetesen egy öregek otthonában játszódik. Luis Bunuel és Björk is az egyik kedvenc könyvének nevezte, a magyar kiadás utószavát a Nobel-díjas Olga Tokarczuk jegyzi.

Simone de Beauvoir – A nemtől a genderig

Simone de Beauvoir (1908-1986) a 20. század egyik jelentős európai véleményformálója, kora filozófiai gondolkodásának igen befolyásos alakja. A filozófus és regényíró műveiben a szabadság élményének kérdésével és az ennek útjában álló akadályokkal foglalkozott. Leghíresebb filozófiai munkája A második nem, amelyben Beauvoir a női test kulturális konstrukcióját vizsgálja. Végkövetkeztetése az, hogy a létező társadalmi környezet megakadályozza a nők teljes szubjektumának létrejöttét. Beauvoir a nők által megélt tapasztalatokat vizsgálja. Legemblematikusabb felismerése (az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik) valójában a társadalmi és kulturális követelményekből fakadó szubjektivitáshiány gondolatát fogalmazza meg. A szerző gondolkodása nagy hatással volt a kortárs feminista filozófia fejlődésére. Jelen könyv Beauvoir életének és munkásságának fő aspektusaival foglalkozik, amelyek a szexuális alapú társadalmi repressziót kulturális megközelítésből próbálják értelmezni. (Manuel Cruz, filozófus)

Szenvedő nők – Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban

„Felbecsülhetetlenül fontos ez a könyv azon nők számára, akik úgy érzik, hogy az orvosok nem foglalkoztak a betegségükkel, a fájdalmukkal.”
The Washington Post
Elinor Cleghorn tíz évvel ezelőtt lett először rosszul. Hosszú éveken át úgy bántak vele, mintha a tünetei pszichoszomatikusak lennének, majd autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Miközben megtanult együtt élni kiszámíthatatlan betegségével, kutatni kezdte az orvoslás történetét. Szenvedésre, misztifikációra és téves diagnózisok frusztráló örökségére bukkant.
A Szenvedő nők arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon miért hagyta cserben az orvoslás a nőket. Miért tartották a férfi orvosok a nők testét olyannyira bonyolultnak és félelmetesnek, hogy másképp kezelték, mint a férfiakét? Cleghorn úttörő módon tárja fel a nők gyógyításának gyakorlatát az ókortól kezdve az európai boszorkányperek elterjedéséig, a hisztéria gyűjtőfogalmának hajnalától a hormonok, a menstruáció, a menopauza megértésének első lépéseiig.
A könyv esettörténetei azokat a nőket mutatják be, akik szenvedtek, és azokat a férfiakat, akik hagyták őket szenvedni. Rámutat, miként vált a rosszullét elfogadottá, és arra is, hogy a változás milyen régóta esedékes. Az igazság a testben és a szenvedő nők vallomásaiban rejlik – akiknek az élete múlik azon, hogy az orvostudomány megtanul-e olvasni belőlük.

Elinor Cleghorn feminista művelődéstörténész. Az Oxfordi Egyetemen a Ruskin Schoolban dolgozott, ahol interdiszciplináris orvostörténeti kutatásokat végzett. 2017-ben a Fitzcarraldo Editions esszéírói díjára jelölték, azóta is rendszeresen publikál a krónikus betegséggel kapcsolatos tapasztalatairól. Sussexben él.

Korzón a pokolba (Istenhegy II.)

Tüdős Klára jelmeztervező, filmrendező, forgatókönyvíró, falukutató életét feldolgozó regénytrilógia második kötete.

A védett vad, aki puszit kért a kicsikéitől

Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió egyik alapítója és ügyvezető igazgatója* rendszeresen fogdosta és csókolgatta az iskola jellemzően 18–23 éves diákjait és több női dolgozóját, tanárát. Máskor a testükre, a ruházatukra vagy a szexuális életükre tett obszcén megjegyzéseivel alázta meg őket. Egy lány diákot a zenei vizsgája közben rúzzsal festett ki, egy másiknak a combján a hét fogást gyakorolta, míg az zongorázott.
Az esetek jellemzően 2010 és 2017 között történtek. Közben számos diák hagyta el az iskolát annak toxikus légköre miatt, többen a zenei pályát is. Az elmúlt években volt kőbányais áldozatok létrehoztak maguknak egy kis közösséget, hogy terápiás jelleggel beszéljék ki egymással az átélt élményeiket.
Póka Egon 2021-ben meghalt, a cikkben megszólalók többsége pedig már évekkel korábban elhagyta az intézményt. A Póka Egonról elnevezett popzenei egyetem ötletének hírére, illetve látva azt, ahogy a zenei szakma és a kormányzat élteti a zenész kultuszát, a Kőbányai néhány korábbi diákja és munkatársa úgy érezte, árnyalniuk kell a Póka személyéről kialakított képet.