Feminizmus és posztfeminizmus a közelmúlt irodalmában
Feminizmus és posztfeminizmus a közelmúlt irodalmában. pp.: pp247-284
Feminizmus és posztfeminizmus a közelmúlt irodalmában. pp.: pp247-284
Jelen kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022 novemberében megrendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. A tanulmánykötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
Sápy Dóra: Adriana Cavarero. Arendtől a poszturális etikáig
Timár Andrea: Billy Budd dadogása. Hannah Arendt, Eve Sedgwick és Adriana Cavarero
Gyuris Kata: Sebezhetőség és dekolonizáció. A diszkurzív keretek újragondolása Judith Butlertől Maria Lugonesig
Réz Anna: Az ember a maga teljességében. Martha Nussbaumról
Chantal Mouffe: Mi az agonisztikus politika? (Fordította: Bodroghi Csilla)
Willow Verkerk: Eldologiasodás, szexuális tárgyiasítás és feminista aktivizmus (Fordította: Tarnai Csillag)
Timár Eszter: Affektus és Melanie Klein a kortárs angolszász feminista elméletben
Horváth Márk: Plaszticitás és posztantropocentrizmus. Catherine Malabou filozófiája
Széplaky Gerda: Az ismeretlen átölelése. Kortárs ökofeminista filozófiai diskurzusok
Radvánszky Anikó: „Az anyai terület visszavétele”. Nő(iség), jelölődés és tér összefüggései Julia Kristevánál
Horváth Orsolya: Világgá váló nő. A nő mint kitüntetett módon filozófiai lény
Könyvek
Péter Ágnes: A függetlenség ára. Mary Wollstonecraft és Mary Wollstonecraft Shelley öröksége / Antal Éva
Éva Antal és Antonella Braida, szerk.: Female Voices. Forms of Women’s Reading, Self-Education and Writing in Britain (1770–1830) / Pálinkás Katalin
Rosi Braidotti: Nomadic Subjects. Embodiment and Sexual Difference in Contemporary Feminist Theory / Földes Györgyi
Michela Murgia: Ave Mary. E la Chiesa inventò la donna / Kéry Anna Lilla
Németh Attila: Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka / Tóthpál Sarolta Krisztina és Józsa György Zoltán 351
C. A. Кибальник: Тайнопись русских писателей. От Пушкина до Набокова / Rácz Ildikó Mária 353
Ellenállás, csoportszerveződés, államfeminizmus: az 1973-as abortuszpetíció és a demokratikus ellenzék. pp.: pp153-169 A publikáció eredeti forrása
A nemi alapú erőszak magában foglal minden olyan erőszakos cselekményt, amelyet valamely személy vagy személyek csoportja ellen az érintettek vélt vagy valós biológiai vagy társadalmi neme, szexuális irányultsága és/vagy nemi identitása miatt követnek el. A nemi alapú erőszak lehet szexuális, fizikai, verbális, lelki (érzelmi) vagy társadalmi-gazdasági, és sokféle formát ölthet a verbális erőszaktól és az online gyűlöletbeszédtől kezdve a nemi erőszakon át az emberölésig. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nemi alapú erőszak aránytalan mértékben sújtja a nőket.
A nemi alapú erőszak aláássa az emberi jogi értékeket, amelyeken az Európa Tanács is alapul, és amelyek mellett annak tagállamai elkötelezték magukat. Problémát jelent az Európa Tanács valamennyi tagállamában, és nők, férfi ak és gyerekek millióinak életét befolyásolja, társadalmi helyzetüktől, kulturális vagy vallási hátterüktől, családi állapotuktól, szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül.
A nemi alapú erőszakkal szembeni küzdelem, annak megelőzése és felszámolása szervesen kapcsolódik az emberi jogi neveléshez, az ifj úsági munkához és a nemformális képzési tevékenységekhez, melyek célja a fi atalok támogatása azon az úton, hogy olyan autonóm emberekké, aktív állampolgárokká váljanak, akik mindenki emberi jogait tiszteletben tartják. Az ilyen programok során érintett kérdések és témák mind relevánsak a fi atalok életében, és közvetlenül kapcsolódnak ahhoz a világhoz, amelyben élnek.
A nem: számít! kézikönyv segíti a nemi alapú erőszak témájának feldolgozását a fi atalok körében. Betekintést nyújt a nemek és a nemi alapú erőszak témájába, háttérinformációkkal szolgál a legfontosabb társadalmi, politikai és jogi vonatkozásokról, és ami a legfontosabb: konkrét gyakorlatokat és módszereket kínál a fi atalokkal végzett oktatási-képzési tevékenységekhez.
A nem: számít! kézikönyv célja, hogy forrásanyagként, praktikus eszközként szolgáljon, és támogassa a fi atalokat abban, hogy tisztábban lássák a saját és a mások viselkedését, és jobban megértsék, hogyan őrizhetik meg biztonságukat, és hogyan segíthetnek azoknak, akik találkoztak már erőszakkal a saját életükben. Ez persze nem lesz elég a nemi alapú erőszak gyökeres felszámolásához, azonban szükséges és azonnali lépést jelent afelé, hogy mindenki méltóságteljes életet élhessen.
Az abortusz egy beavatkozás, melynek célja a terhesség befejezése mielőtt szüléssel végződne. Sokszor terhességmegszakításnak is nevezik, ez a két szó szinonimaként használható. A következő oldalakon találhatsz információt arról, hogy milyen módjai vannak a terhességmegszakításnak, mi a törvényi és gyakorlati helyzet Magyarországon, hogyan lehet biztonságos abortuszhoz hozzáférni, milyen szerepe van a prevenciónak és felvilágosításnak az abortuszok számának szabályozásában és megtalálod a leggyakoribb, abortusszal kapcsolatos tévhitekre is a választ.
A biztonságos abortuszhoz való hozzáférés alapvető emberi jog. Az abortusz egy elengedhetetlen egészségügyi beavatkozás, amely megvédi a nőket attól, hogy abba a helyzetbe kerüljenek, hogy kényszerből ki kelljen hordaniuk egy terhességet.
A biztonságos keretek között elvégzett terhességmegszakításra mindig szükség lesz. Minél több féle, minél biztonságosabban használható, minél olcsóbb fogamzásgátló eszköz érhető el mindkét nem számára, annál inkább csökkeni fog az abortuszok száma, hiszen a nem kívánt terhességek meg sem fognak foganni. Azonban az abortuszok nem fognak eltűnni, amíg létezik nők elleni szexuális erőszak és kényszerítés, amíg nem 100%-os hatékonyságú és ingyenes minden fogamzásgátló, amíg az orvostudomány meg nem érti teljesen a nőkben lejátszódó, reprodukcióval kapcsolatos folyamatokat. Ne tegyünk fogadásokat arra, hogy melyik fog előbb megtörténni.
A tanulmány a hazánkban végzett első női ügyvédnek állít emléket, az életútját mutatjuk be. Mivel Ungár Margit élettörténete szinte ismeretlen, ezért idő- és célszerű, hogy a személye és tevékenysége újra előtérbe, a feledés homályából napvilágra kerüljön.
A központi témát elsődleges források felhasználásával ismertetjük, amelyek elősegítik az eddig csak töredékesen feltárt életút állomásainak a bővebb kifejtését, ennek könnyebb megértését. Így részletesebb, ezáltal árnyaltabb, de még mindig csak vázlatos képet kapunk az első női ügyvéd életéről, hivatásáról és munkásságáról.
Végigkísérjük a címszereplőt a szülői háztól az elemi és középfokú iskolai tanulmányokon át az egyetemig, a jogi doktorrá avatásáig. Bemutatjuk a küzdelmét – az addig kizárólag férfiaknak fenntartott jogi pályán –, amit az ügyvédi kamarai felvételéért, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért és a sikeres ügyvédi vizsgák abszolválásáért tesz.
Feltárjuk, hogy Ungár Margit milyen empátiával és szolidaritással fordul a jogi ügyekben őt megkeresőkhöz, illetve, hogy a nők egyenjogúságának kérlelhetetlen szószólója volt. Még akkor is, amikor őt a zsidó származása miatt jogfosztó intézkedések érik, ezáltal szinte megsemmisül az ő és a szerettei élete.
Kiderítjük a második világháború utáni évek nehézségeit, bánatait és örömeit, illetve az életút végének pontos helyszíneit, és megadjuk a földi léte megnyugtató konklúzióját. Így a példája egyúttal buzdítóan hat a mai kor embere számára is, hogy az áldozathozatal előbb-utóbb be fog érni, meg fog térülni.
Munkánk eredményeként reméljük, hogy újra visszakerül a(z első) jogász- és ügyvédnők Pantheonjában az őt megillető helyre, ezáltal pedig a közéleti, szakmai és tudományos diskurzus folyamába.
Micsoda szajha, cafka, céda…
Az ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel rendre bélyegeznek meg nőket. Boleyn Anna, a Nagy Szajha; Kleopátra, a Szajhakirálynő; Marie Antoinette, az Osztrák Szajha; I. Erzsébet, az Angol Szajha. Hogy csak néhány ismert asszonyt említsünk; uralkodókat, művészeket, mecénásokat, szellemi vezetőket találhatunk a soraikban…
Ezekben a nőkben két dolog közös. Egyrészt, nem engedték, hogy mások uralkodjanak testük és életük fölött, másrészt pedig nemet mondtak a nemüknek szánt sorsra. Nem hagyták, hogy a férfitársadalom azokra a szerepekre korlátozza őket, melyek a nők számára hagyományosan nyitva álltak: az anya és a feleség szerepére. Ők a maguk idejében és módján fenyegetést jelentettek a patriarchális társadalom működésére, ezért koruk vagy épp a történetírás, „leszajházta” őket.
Annak, hogy egyes nőket évezredek óta gyaláznak a szexualitásukon keresztül – és nemcsak férfiak, de gyakran nők is -, mélyen gyökerező, pszichológiai és kultúrtörténeti okai vannak, melyeket e kötetben ugyancsak igyekszünk bemutatni. Egy azonban leszögezhető: ez a fajta becsmérlés sosem a szexualitásról vagy épp az adott társadalom által preferált erkölcsök megszegéséről szól – hiszen a könyvben szüzekkel és hűséges feleségekkel egyaránt találkozhatunk -, sokkal inkább a hatalomról.
Arról a hatalomról, amely a saját teste és élete felett kontrollt gyakorló nőt megszégyeníteni, a többi nőt pedig elrettenteni próbálja. A szerzők ezen női sorsok bemutatásával is azt kívánják bizonyítani, hogy eme törekvések a múltban sosem vezettek sikerre, és azok kudarcra lesznek ítélve a jövőben is.
A gazdagon illusztrált kötet Budai Lotti és Zubor Rozi – Magyarország egyik legnépszerűbb podcastsorozatának, a Micsoda nők voltak!-nak a megalkotói – Micsoda történetek!-sorozatának második része. A nagy sikerű Micsoda anyák voltak után a szerzők ezúttal olyan rendkívüli nők életét tárják az olvasó elé, akikkel koruk vagy a történetírás méltatlanul bánt.
„Micsoda jó könyv! Óriási ötlet.” – Smoking Barrels Blog
„Kívül-belül elképesztően igényes.” – Vivi’s Reading Corner
Az 1967 és 1973 közötti időszak vízválasztónak bizonyult a Kádár rendszer népesedéspolitikájának alakulása szempontjából. A korábbi emancipációs diskurzust, amelyben a nőket a férfiakkal egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárként pozícionálták, ekkor váltotta fel az a gyes-diskurzus, amelyben az anyaság vált normatívvá. Az alább közölt forrás e diskurzus uralkodóvá válásának egy eddig publikálatlan dokumentuma, amely rávilágít a szocialista típusú gyereknevelési elvek legfőbb vonásaira.
Az alábbiakban részletek olvashatók Silvia Federici Caliban és a boszorkány: Nők, a test és az eredeti tőkefelhalmozás (2004) című könyvéből[1] Az Olaszországban született, hosszú ideje New Yorkban élő társadalomtudós, politikai aktivista munkája a megjelenése után nyomban a feminista és a marxista irodalom alapművévé vált.
Federici a könyvében amellett érvel, hogy a kapitalizmus felemelkedése során a boszorkányüldözések a családi kapcsolatok és a nők szerepének átstrukturálását szolgálták a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében. Feminista nézőpontból azt vizsgálja, hogy miként vált a test a kora kapitalizmus harcainak kitüntetett terepévé. Federici a késő középkor parasztlázadásaitól a boszorkányüldözéseken át a tudományos racionalizmus felemelkedéséig és a kolonizációig haladva a társadalmi reprodukció kapitalista racionalizálását vizsgálja.
Az itt olvasható szövegrészek először az újvidéki Híd folyóirat 2022 októberi számában jelentek meg Básthy Ágnes (első rész) és Taskovics Viktória (második rész) fordításában.