2022 Archívum - Oldal 3 a 4-ből

Idegenbe szakadt hazánk lányai – Magyar nők szovjet emigrációban a két világháború között

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól.
A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló tényezőket: az 1918/1919-es forradalmi aktivitás többük számára brutális következményeit, a kommunista eszme iránti elkötelezettséget, a kilátástalan élethelyzeteket és a családok egyben tartásának szándékát. Az emigrációt választó nők a várható nehézségek ellenére is éltek a számukra felkínált lehetőséggel, bizakodtak a jövőben, és egy új, a korábbinál sokkal jobb életet reméltek. Hogy ez mennyire volt a megfelelő döntés, az csak később derült ki.
A kötet tartalmaz egy esettanulmányt is, az Arvale lányok történetét. A hat lánytestvér jellegzetes típusai azoknak a 19. század végén, 20. század elején született középosztálybeli lányoknak, akik modern nőknek tartották magukat, és úgy is próbáltak élni. Felnőtté válásuk és politikai szocializációjuk a nagy háború és a forradalmak rendkívül intenzív időszakához köthető. Mindannyian csatlakoztak a kommunista mozgalomhoz, közülük négyen kerültek ki a Szovjetunióba politikai emigránsként. Megszenvedték a sztálini terrort, és jóllehet mindannyiuknak sikerült visszatérniük Magyarországra, de csak nagy személyes veszteségek árán.
A könyv igyekszik bemutatni a magyar nők szovjetunióbeli életének körülményeit és a szovjet típusú nővé válás folyamatát, nem feledve azt, hogy mindez nagyban függött a szovjet gazdasági és társadalmi helyzet változásaitól. Foglalkozik a sztálini törvénysértések és a nagy honvédő háború következményeivel, felhasználva e nők személyes börtön, láger- és háborús tapasztalatait, külön fejezetben tárgyalva a háború utáni hazatérés nehézségeit és buktatóit.

Női lélek, férfi lélek – nemi szemüveggel

„Ez a díjnyertes könyv, egy kiemelkedő feminista gondolkodótól, segíti az olvasót, hogy átformálja felfogását a társadalmi nemről és a szexuális irányultságról. Megtudjuk, hogyan épülnek be a közbeszédbe indokolatlan előítéletek, tárgyilagosnak hitt társadalmi intézményeinkbe rejtett előfeltevések. A modern nyugati kultúrát még mindig áthatja a férfi-hatalom, a nők és a szexuális kisebbségek elnyomása. A szerző metaforája, hogy a hagyományos, berögzött látásmódok torzító szemüvegeknek tudhatók be. Ne elégedjünk meg a rajtuk átszűrődő ferdült valósággal – a korrekcióval észrevehetjük a tényleges helyzetet, mint amilyen a nők alulfizetettsége, társadalmi hozzájárulásuk lebecsülése, és mindenfajta más diszkrimináció a szexuális és más kisebbségekkel szemben. Bem írása arra hív fel mindenkit, nem kell szorongania önmagában a másság miatt – sokkal több aggodalomra ad okot tisztelt intézményeink gyakorlata, amivel a másságot hátrányba konvertálják.
Különösen aktuális ez a könyv a hazai jelenben, ahol dúl a politikai célú homofóbia és a „gender” szitokszó lett. Sandra Lipsitz Bem a Cornell Egyetem pszichológia professzora; ez a könyve megjelenésekor elnyerte a „Legjobb Pszichológiai Könyv” díjat az Egyesült Államokban.”

Paradoxical Right-Wing Sexual Politics in Europe

How did far-right, hateful and anti-democratic ideologies become so successful in many societies in Europe? This volume analyses the paradoxical roles sexual politics have played in this process and reveals that the incoherence and untruthfulness in right-wing populist, ultraconservative and far-right rhetorics of fear are not necessarily signs of weakness. Instead, the authors show how the far right can profit from its own incoherence by generating fear and creating discourses of crisis for which they are ready to offer simple solutions. In studies on Poland, Hungary, Spain, Italy, Austria, Ireland, Northern Ireland, Portugal, France, Sweden and Russia, the ways far-right ideologies travel and take root are analysed from a multi-disciplinary perspective, including feminist and LGBTQI reactions. Understanding how hateful and antidemocratic ideologies enter the very centre of European societies is a necessary premise for developing successful counterstrategies.

Table of contents (10 chapters)

Paradoxes That Matter: Introducing Critical Perspectives on Right-Wing Sexual Politics in Europe
Cornelia Möser, Jennifer Ramme, Judit Takács
Pages 1-24
“We Don’t Want Rainbow Terror”: Religious and Far-Right Sexual Politics in Poland and Spain
Monica Cornejo-Valle, Jennifer Ramme
Pages 25-60
Nothing from Them: LGBTQI+ Rights and Portuguese Exceptionalism in Troubled Times
Ana Cristina Santos
Pages 61-85
The Sexual Politics of National Secularisms in Sweden and France: A Cross-Confessional Comparison
Cornelia Möser, Eva Reimers
Pages 87-118
Right-Wing Sexual Politics and “Anti-gender” Mobilization in Italy: Key Features and Latest Developments
Luca Trappolin
Pages 119-143
Fear of the “New Human Being”: On the Intersection of Antisemitism, Antifeminism and Nationalism in the Austrian Freedom Party (FPÖ)
Karin Stögner, Translated by Chris Fenwick for Gegensatz Translation Collective
Pages 145-172
Paradoxes of the Right-Wing Sexual/Gender Politics in Hungary: Right-Wing Populism and the Ban of Gender Studies
Erzsébet Barát
Pages 173-199
Paradoxical Sexual and Gender Politics: Projects and Narratives of Russia’s Far Right
Erin Katherine Krafft
Pages 201-221
De-colonializing National(ist) Narratives Across the Island of Ireland: The Right to Same-Sex Marriage and Abortion in Northern Ireland
Ulrike M. Vieten
Pages 223-245
Paradoxes in Right-Wing Sexual Politics in Europe: Concluding Remarks
Eva Reimers, Olaf Stuve
Pages 247-265
Back Matter
Pages 267-278

A szabadság tüze

„Simone de Beauvoir, Hannah Arendt, Simone Weil és Ayn Rand: Wolfram Eilenberger lenyűgöző elbeszélésben és gondolati elemzésekben ábrázolja a huszadik század legnagyobb hatású filozófusnőinek kalandos életét. A második világháború zűrzavarában menekültként, ellenállóként, száműzöttként és felvilágosult gondolkodókként fektetik le a valóban szabad, emancipált társadalom gondolati alapjait.
A könyv mind felépítésében, mind témájában részben folytatása és párdarabja a szerző előző, Varázslók kora című kötetének, amely négy férfi filozófus – Martin Heidegger, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Ludwig Wittgenstein – pályafutását tárgyalta az 1919 és 1929 közötti döntő évtizedben. Az új kötet az 1933 és 1943 közötti éveket állítja középpontba.”

A fehér térkép

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

NEM egyenlő – Nemi alapú egyenlőtlenségek Magyarországon

Hogyan lesz valaki feminista? Milyen attitűdöket látunk a szexuális és a szülészeti erőszakkal kapcsolatban a mai Magyarországon? Hogyan reagálnak az apák lányuk menstruációjára? Hogyan élik meg a női mivoltukat a látássérült nők? Hogyan jelennek meg a nemi szerepek a politikai közbeszédben? És a gyereknevelés során? Többek között ilyen kérdésekre keresi a választ a kötet, amely bemutatja a legfrissebb hazai kutatásokat a nemi egyenlőtlenség különböző területeiről. Legyen szó politikai közbeszédről vagy előítéletekről, empátiáról vagy neoliberális kapitalizmusról, azonos nemű párkapcsolatokról vagy hagyományos férfiasságról, a nők és férfiak közötti társadalmi viszonyrendszer lenyomata mindenhol megjelenik. A kötet ezeknek a nyomoknak a feltárásában segíti az olvasót.
Könyvünk célja, hogy a társadalomtudomány iránt érdeklődők, szakmabeliek, egyetemi hallgatók számára is közelebb hozzuk a fenti témákat és szélesebb körben is hozzáférhetővé tegyük a nemi alapú egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatási eredményeket abban a reményben, hogy ezeknek hatására még több kutatás és elméleti munka születik majd erről a fontos témáról, melyek célja az egyenlőség előremozdítása és a társadalom nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjének pozitív irányba történő formálása.

Égig nyújtózik, földig hajol

„Hogyan térhetnék vissza abba a világba, amelyből egyszer már kiábrándultam?”
Az élet döntések sorozata. Soha nem szűnő útkeresés. Júlia, a fiatal lány is kapaszkodók után kutat, biztos pontok után egy egyre bizonytalanabbá váló világban. Szerető közegre, elfogadásra, stabilitásra vágyna. Magyarázatot szeretne a kérdéseire. Úgy tűnik, hogy mindezt a krisnás közösségben meg is találhatja. Ám vajon az általa legjobbnak vélt döntések önmaga és a környezete számára is a legjobbak? Mi történik, ha az útkeresésünk során olyan lépéseket teszünk, amelyek visszafordíthatatlan eseményeket indítanak el a családunkban?
Az Égig nyújtózik, földig hajol izgalmas, drámai, mégis könnyed humorral fűszerezett történet az útkeresésről, miközben olyan nehéz kérdésekre is rávilágít, mint a fanatizmus lélektana, a nők helyzete a mai világban, a transzgenerációs sebek hordozása, a családi kapcsolatok sérülékenysége vagy az elfogadásért és a szeretetért való szűnni nem akaró küzdelmünk…

Tényleg nincs ingyenebéd? – Feminista közgazdaságtan, ahogyan eddig sosem merted elképzelni

„Rendkívül okos, ugyanakkor humoros és olvasmányos könyv a közgazdaságtanról, a pénzről és a nőkről.” Margaret Atwood
Valamikor régen, amikor a klasszikus közgazdaságtan épphogy csak szárba szökkent, a gondolkodók úgy vélték, az ember alapvetően önző lény: amit tesz, a saját boldogulásáért teszi. Azért járunk dolgozni és azért adjuk kölcsön a fűnyírónkat a szomszédunknak, mert az valamiféleképpen az érdekeinket szolgálja. De valóban így működünk?
Aligha. Azonban az évszázados gyakorlat azt verte mindannyiunk fejébe, hogy minden más tényezőt – a gondoskodást, az önzetlenséget, a szeretetet – hagyjunk figyelmen kívül. Ennek a gondolkodásmódnak pedig a nők a legnagyobb vesztesei. A nők, akik a legtöbb gondoskodó munkát végzik, ápolják a betegeket és az időseket, ellátják a háztartások körüli teendőket és felnevelik a gyerekeket.
Katrine Marçal szerint itt az idő, hogy változtassunk ezen. Nem mindennapi könyvében átfogó képet nyújt a közgazdaságtan történetéről, leleplezi az azt övező mítoszokat, és megmutatja, hogyan fektethetnénk le egy emberibb, igazságosabb társadalmi rendszer alapjait…
Mindennek a kulcsa pedig az, hogy ezúttal nem feledkezünk meg a nőkről.
Katrine Marçal (1983) író, publicista, a svéd Dagens Nyheter napilap munkatársa. Gazdasági újságíróként a világ számos vezető szakemberével készített interjút, egyes videói a YouTube-on milliós nézettséget értek el. A legrangosabb felsőoktatási intézményekben tartott előadásokat az innovációk területén érvényesülő női szempontokról, illetve a nők szerepéről napjaink gazdaságában. Marçal első könyve, a Tényleg nincs ingyenebéd? eddig több mint húsz nyelven jelent meg, és 2015-ben felkerült a The Guardian listájára az év legfontosabb könyvei közé. A szerző Angliában él férjével és három gyerekével.

Zarifa – Egy nő harca a férfiak világában

Afganisztán legfiatalabb női polgármesterének, emberi jogi harcosának szívszorító és inspiráló vallomása
Zarifa Ghafari hároméves volt, amikor a tálibok kitiltották a lányokat az iskolákból, így ő is csak titokban folytathatta alapfokú tanulmányait. Hétéves korában megkezdődtek az amerikai légi csapások, majd a demokratizálási törekvések nyomán a lányok előtt új lehetőségek nyíltak meg. Huszonnégy évesen lett a wardaki Maidan Shar polgármestere – az egyetlen női polgármester az országban. Hatszor követtek el merényletet ellene és próbálták megölni. Rádióműsoraival, személyes kiállásaival igyekezett felemelni a vidéki afgán nőket. Amikor a tálibok 2021-ben elfoglalták Kabult, az utolsó repülőjáratok egyikén sikerült elmenekülnie az országból. Nemrég azonban visszatért szülőföldjére, hogy a saját szemével lássa, milyen körülmények között élnek a nők.
Zarifa könyve megdöbbentő memoár, amely páratlan betekintést nyújt Afganisztán véres közelmúltbeli évtizedeibe. Őszintén, fájdalommal, ám töretlen reménnyel írja le, hogyan próbált segíteni másoknak, és hogy az aktivizmus miként változtathatja meg a nők életét szerte a világon. Mesél az afgán nők sorsáról és arról, hogyan lehetne változtatni az életükön egy vallási fanatizmussal és konzervativizmussal terhelt országban. Beszámolója egyszerre tanúságtétel és felhívás arra, hogy ne feledkezzünk el Afganisztánról.

A függetlenség ára

A függetlenség ára számos levél- és naplórészlettel, irodalmi műveik tükrében mutatja be, hogyan élték meg női sorsukat, szenvedélyes szerelmeiket, az anyaságot, a gyász okozta, öngyilkosságig fokozódó depressziót, valamint a férfielvű szellemi közegben frusztrációval, ellenséges kritikai fogadtatással és kirekesztettséggel terhelt pályájukat. A könyv bemutatja azt is, hogy a 19. század fordulóján tehetségének, független szellemiségének és bátorságának köszönhetően Wollstonecraft és Shelley hogyan teremtette meg azt a beszédmódot, amellyel meg lehetett fogalmazni a sajátságosan női élettapasztalatokat és a férfiakétól eltérő válaszokat a nagyrészt férfiak által felvetett és megvitatott társadalmi, politikai, erkölcsi kérdésekről. S végül elemzi, hogy az újfajta beszédmód miként kérdőjelezi meg a felvilágosodás és a romantika korának esztétikai értékrendjéről korábban kialakult kritikai konszenzust.
Bár a Frankensteint a maga korában ellentmondásosan fogadták, azóta szinte minden generáció újraértelmezte saját kihívásai szerint; már maga a szerző is, amikor tizenhárom évvel az első kiadás után átdolgozva jelentette meg, új hangsúlyokat adott a regénynek. Egyre drasztikusabban változó világunkban éppen ezért érdemes megint feltenni a kérdést: mit mond nekünk a Frankenstein ma, az elidegenedés, elmagányosodás idején a gondoskodásról, az empátiáról, a szeretetről és a traumáról; a nukleáris fegyverek, a klónozás, a génsebészet és a mesterséges intelligencia korában a politikusok, az írástudók felelősségéről?