A rendőrség, a bíróság és az egészségügy, de még az oktatási rendszer is elárulhatja azokat a bántalmazott nőket, akik segítséget remélve fordulnak az őket védeni hivatott intézményekhez – ez volt annak a hétfő esti, a Facebookon közvetített beszélgetésnek a fő témája, amelyet a Patent Egyesület és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) szervezett a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen elnevezésű akciósorozat keretében.
A tunéziai-francia feminista ügyvédnő egész életét az elnyomás elleni küzdelemnek szentelte. Gisèle Halimi 93 évesen hunyt el.
29 évesen ő lett minden idők legfiatalabb amerikai kongresszusi képviselőnője, aki nemcsak a republikánusok, de a demokrata elitet is indult, és sok követőre talált.
Az eladó a könyvesboltban óvatosan annyit tanácsolt, mielőtt megveszem, azért lapozzak bele. Biztosítottam róla, hogy tudom, mit csinálok, és kifizettem a 2400 forintot. Miután az Alapjogokért Központ nevű kormánypárti álcivil szervezet a közösségi oldalon hetek óta agresszíven tolja az arcunkba kéretlen hirdetéseit a Genderőrület című kiadványáról, nem hagyhattam, hogy egy ilyen fontos szakirodalmi tétel kimaradjon a repertoáromból.
Ez a könyv a női nem 19. és 20. századi hazai történetéről
szól változatos megközelítésben. A női történelmi tapasztalat
egyedisége különösen indokolja, hogy különálló történetként
beszéljünk róla. Ez nem azt jelenti, hogy a női nem történetét
bármi módon kiszakíthatnánk a történelem általános menetéből,
jóllehet ma már elégtelen a férfiak múltjára szűkített
történelem megszokott történetírói fogalma. A női nem azon túl,
hogy komoly történelemformáló erő volt, gyökeres átalakulásokon
is átesett az idők során. A nők élete látszólag mindig ugyanabban
a mederben folyt, amely bezárta őket a magánélet világába; idővel
azonban ez a helyzet is változott. Könyvünkben azt a modern kori
folyamatot ragadjuk meg történeti forrásokra alapozva, amely a
patriarchális családi keretekből fokozatosan kibontakoztatta a női
egyéniséget. Ez az átalakulás felölelte a nők jogi státuszának
és a munka nyilvános világában betöltött szerepüknek a
mélyreható módosulását. S kivált jelentős fejlemény volt a női
személyiség érzelmi és értelmi önállósulása, amely
könyvünknek is kiemelt tárgya. A magyar női nem
társadalomtörténetét csak az európai történelmi
összefüggésekbe ágyazva láttathatjuk érdemének megfelelő módon.
„A gender mint kritikai fogalom számomra valóan (és abban, hogy ez letisztuljon, Butler sokat segített) egy történelmileg és kulturálisan meghatározott különbségtételnek az elvét jelenti, aminek célja: elleplezni, hogy a férfi(asság) vs. nő(iesség) megkülönböztetés egy kirekesztő gyakorlat. Ez a megkülönböztetés relatív felértékelődéssel, illetve leértékelődéssel, valamint nyelvhasználati, egyben (mivel mindent nem redukálhatunk fogalmakra) materiális vonatkozásokkal jár.”
Bovaryné megbukik – avagy a női irodalom és a Hézag A publikáció eredeti forrása
Zarnóczay Klárát 14 éves korától szexuálisan zaklatta az edzője egy vidéki atlétika klubban az 1970-es években. Az edző arra is rávette, hogy fogamzásgátlót szedjen, ami aztán tönkretette az egészségét. Később egy másik edzőhöz került, aki szintén kikezdett vele, fogyasztó gyógyszerekkel tömte és érzelmileg bántalmazta.
A lakhatási válságnak van egy olyan vetülete is, amikor párok azért ragadnak benne rossz párkapcsolatokban, mert külön-külön képtelenek lennének boldogulni az albérletpiacon. Ez a fajta lakhatási válság elsősorban a nőket érinti, akik közül még kiszolgáltatottabbak azok, akiknek a gyerekvállalás miatt csak a 25 ezer forintos GYES az egyetlen jövedelmük. A kényszerből fakadó együttélések viszont könnyen bántalmazó kapcsolatokká fordulhatnak át.
Társadalomkritikai írások sok humorral az egyik legismertebb amerikai véleményvezértől.
Recenzió itt: https://revizoronline.com/hu/cikk/8343/roxane-gay-a-rossz-feminista/
