2017

Adalékok a női divat újításainak korabeli társadalmi megítéléséhez – különös tekintettel a rövid haj (bubifrizura) fogadtatására a 20. század első felében

A nők esélyegyenlőségre törekvése a huszadik század első felében a divat terén is megjelent, ennekegyik látható jelét, a rövid hajviseletet a korabeli sajtó lázadásként, a nők hagyományos társadalmi szerepét veszélyeztető tényként mutatta be. E tanulmány a Rozsnyón kiadott Sajó-Vidék című regionális lap idevágó írásait mutatja be.

Esti mesék lázadó lányoknak – 100 különleges nő története

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli?
Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön?
A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig.
Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített.
 

A végtelen foglyai – Magyar nők szovjet rabságban 1945–1947.

Wiedermann Piroska csak derül, amikor az egészséges táplálkozás szóba kerül. Hiszen ez nekik jóval előbb megadatott, kényszerből, életösztönből. A szójaliszt, a kukorica, a mandarin mentette meg az életüket, tartotta őket egészségben. A második évben ugyan még mindig semmi hír nem volt otthonról, de a kijárásuk szabad lett. És bizony megtörtént, hogy a helybéli fiatalemberekkel egy-egy fiatal lány szerelembe esett. Mások – mint ő is – csak kiültek a tenger partjára, bámultak a végtelenbe. A honvágy ilyenkor gyötrőbb volt, mint az éhség. Tudták, hogy valahol létezik egy másik világ. A legpokolibb az volt, amikor hetente kétszer, nem is oly messze a tábortól, látták a fehér luxus üdülőhajókat elúszni.

 

 

Hungarian Women’s Activism in the Wake of the First World War: From Rights to Revanche

Using a wide range of previously unpublished archival, written, and visual sources, Hungarian Women’s Activism in the Wake of the First World War offers the first gendered history of the aftermath of the First World War in Hungary.
The book examines women’s activism during the post-war revolutions and counter-revolution. It describes the dynamic of the period’s competing, liberal, Christian-conservative, socialist, radical socialist, and right-wing nationalistic women’s movements and pays special attention to women activists of the Right. In this original study, Judith Szapor goes on to convincingly argue that illiberal ideas on family and gender roles, tied to the nation’s regeneration and tightly woven into the fabric of the interwar period’s right-wing, extreme nationalistic ideology, greatly contributed to the success of Miklós Horthy’s regime. Furthermore the book looks at the long shadow that anti-liberal, nationalist notions of gender and family cast on Hungarian society and provides an explanation for their persistent appeal in the post-Communist era.
This is an important text for anyone interested in women’s history, gender history and Hungary in the 20th century.

Modern, diplomás nő a Horthy-korban

„A könyv hősei aktív, cselekvő, azaz „modern” nők, akik olykor tiltások, nehézségek ellenére értek el sikert egy olyan korban, amikor a társadalmi modernizáció lelassult, és amely erősen a férfiaknak kedvezett, inkább az ő érvényesülésüket segítette. A szerzők megközelítésében a hangsúly azonban nem annyira az állam és a kormányok törekvéseire helyeződik, noha Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint eltérő „nőpolitikáját” is bemutatják. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a feministákon és a tömegkultúra normái szerint élő nőkön kívül a konzervatív világnézetű nők egyre nagyobb csoportjai akartak emancipálódni, a férfiakéval egyenlő jogokat kivívni egy keresztény-nemzetinek nevezett időszakban. E „konzervatív feminista” és más felfogású nők között ügyvédtől az állatorvosig, újságírótól a gyógyszerészig és filozófustól az országgyűlési képviselőig sok elfeledett nő található.
A kötet a Horthy-kor nőtörténetének keresztmetszetét adja. Vizsgálja az első világháború hatásait az emancipáció folyamatában, és részletesen tárgyalja a korszakban zajló heves vitákat a „jó” és a „rossz” nőről, amelyekben ilyen kérdések vetődtek fel: milyen a nőies nő? Vajon elveszíti-e nőiességét a nő, ha egyetemre jár? Képes-e egyáltalán egy fiatal lány egyetemen tanulni, azaz elég okos-e egy nő ahhoz, hogy orvosnak vagy akár tudósnak álljon?
A könyv alapos áttekintést nyújt a nők közép- és felsőfokú oktatásának helyzetéről, az értelmiségi nők munkavállalásának tendenciáiról és a nők nyilvánosságban történő – egyesületek, média, politika – egyre erőteljesebb megjelenéséről.”

Anya kiáll és beszél

Az itt szereplő aktivisták életének és munkájának egytől egyig az elhivatottság, a teherbírás, az önkritika, az együttérzés, a szolidaritás és egy jobb világba vetett hit az alapjai. Mindannyian tudatos érdekvédők: tudják, hogy miért küzdenek, és azt is, hogy ezt hogyan szeretnék elérni. A legtöbben másokkal együtt, közösségben dolgoznak, mert anyaként nagyon jól ismerik az odafigyelés, az együttműködés és a türelem szükségességét és erejét.
Azt reméljük, hogy a kötet inspiráció lehet azoknak a nőknek és partnereiknek, akik egyszerre nevelnek gyerekeket és végeznek közéleti munkát, illetve hasznos fogódzó lehet azok számára, akiket foglalkoztat a gyerekvállalás gondolata, de tartanak az anyaság elszigetelő hatásától.
A könyv reményeink szerint azok számára is példákat mutat, akik maguk kiváltságos helyzetben vannak és szeretnék jobban megérteni a közéleti szerepvállalásban akadályozott társaikat, hogy ezáltal empatikusabban, szolidaritással, partneri alapon tudjanak viszonyulni hozzájuk és velük együtt küzdhessenek egy igazságos társadalomért.
Interjúalanyok: Badzsó Angéla, Baranyi Krisztina, Bende Anna és Kovács Vera, Bolba Márta, Csordás Anett, Dánielné Tóth Beáta, Dömösi Emese, Fazakas Pálma, Hoffmann Kriszta, Horváth-Kertész Noémi, Keszler Viki, Laborczi Dóra, Peksa Kama, Seres Barbara, Szilvásy Zsuzsanna, Várnai Anna

Társadalmi nemek: elméleti megközelítések és kutatási eredmények.

Bár a nők helyzete az elmúlt száz évben globálisan és lokálisan óriási változáson ment keresztül, a nemi alapú társadalmi egyenlőtlenség nem tűnt el, és az élet minden területén korlátozza nemcsak a nők, de a férfiak önmegvalósítási lehetőségeit is. A társadalmi nemek tudománya a nemek helyzetének  változásával párhuzamosan alakult ki azzal a céllal, hogy nyomon kövesse ezt a folyamatot, és feltárja haladásának vagy éppen elakadásának okait. A kötet célja, hogy bemutassa ezt az interdiszciplináris területet, bepillantást nyújtva az elméleti megközelítésekbe, valamint a hazai kutatások eredményeibe is.