2014 Archívum - Oldal 2 a 3-ből

Kereszteződő identitások. Közelítések Szenes Erzsi művészetéhez

Szenes Erzsi (1902–1981) mint csehszlovákiai (ésszlovákiai) magyar költő és újságíró, a pálya első felében egyfelől a szlovenszkói magyar értelmiség egyikmeghatározó alakja, majd megéli és bejárja a többszörös marginalizáltság, kiközösítés és ﬁzikai megsemmisíthetővé tétel lehetőségének stációit, majd izraeli magyar írókéntmondja és formálja újra élettörténetét. A tanulmány Szenes Erzsi írásainak újraértelmezéséhez kíván szempontokatadni, elsősorban a többes identitás kiépülésére, a többesnyelvi kultúrához való tartozás hatására, az otthontalanságés a határtapasztalat jelzéseire – szoros összefüggésben aHolokauszt traumájának elbeszélhetetlenségével – a patriarchális hagyományhoz való ambivalens viszony nyelvimegformáltságára koncentrál. A dolgozat célkitűzése, hogya szerzőre irányuló fókuszt tegye lehetővé, és megpróbáljakinyitni a kutatások további irányait.

Az utolsó úr. Szenes Piroska elfeledett regénye

Szenes Piroska Az utolsó úr című regé-nyében a szereplők szexuális identitása a társadalmi szerepvonatkozásában alakul, és a társadalmi kapcsolatok függvé-nyében helyettesítődik be a fokalizációnak megfelelő módon. A szöveg abban érdekelt, hogy fenntartsa a szereplőknemi jegyeinek ambivalenciájából fakadó feszültséget anarratív eljárásokon keresztül, részint magában a fabulában,a fabulát megszakító leírásokban, s az elbeszélés váltakozónéző pontjain keresztül. Ez a fajta összetett elbeszélésmód,ahogy a nőiség kérdésének problematizálása is, ismeretlen akorabeli szlovákiai magyar regényekben.

A magyarlakta régiók „családi” ügyei. Az életvezetési tréningek tapasztalata

Beszámoló a 2010-2013-as években megvalósult élet-vezetési tréningek tapasztalatairól és fontosságáról. A be-számoló tartalmaz egy rövid ismertetőt a coachingról, mintszakterületről és annak módszereir ől, eszközeiről. A szlovákiai magyar nők számára meghirdetett foglalkozások célja a „saját magunkkal szembeni felelősségvállalás” témakörköré épült, szakszerűen felépített foglalkozás megvalósításavolt. A foglalkozások iránt volt érdeklődés és a visszajelzé-sek nagyon pozitívak voltak.

Nyelvtani nem, női foglalkozásnevek és gender

Cikkünkben tudománytörténeti áttekintést adunk a nemek és a nyelvhasználat összefüggéseiről,kitekintéssel a nyelvtani nem fogalmára és funkciójára, valamint a társadalmi nem gendernyelvészeti deﬁníciójára. Eztkövetően szociolingvisztikai megközelítésben tárgyaljuk, milyen kapcsolat van a női foglalkozásnevek és presztízsükközött, illetve hogyan függ össze a nők megszólítása társadalomszociológiai kérdésekkel. Megállapításainkat kiterjesztjük a feminista nyelvészet, a gendernyelvészet és a társadalmi nyelvészet területeire, példákkal alátámasztva a sajtóbólés a mindennapi nyelvhasználatból (pl. blogok és topikok).

Sophie Scholl és a fehér Rózsa

„Volt egyszer egy német kamaszlány. Szeretett zenét hallgatni és olvasni. Érdekelte a politika és a filozófia. Evangélikus volt, és komolyan vette a hitét. Bár óvónőnek tanult, és a gyerekek nagyon szerették, igazi életcélja az volt, hogy egyetemre járhasson. Szorgalmas, okos és önálló fiatal nő volt, aki azonban erősen ragaszkodott a családjához. A legnagyobb lázadás, amit életében elkövetett, az volt, hogy egyszer fiúsan rövidre vágatta a haját. Egészen a huszonegyedik születésnapjáig. Akkor ugyanis úgy érezte, hogy képtelen tovább elviselni azt a gyilkos diktatúrát, amiben él. Az állandó félelmet. A megsemmisítő agymosást. A háborút, ami – bár ezt már sosem tudta meg – elrabolta tőle az öccsét. Ezért röplapokat szerkesztett a bátyjával és a barátaikkal együtt, amelyekben ellenállásra szólították fel a németeket. A diktatúra végrehajtói azonban leleplezték, elfogták, kivallatták és halálra ítélték a társaságot. A lány még nem volt huszonkét éves, amikor lefejezték. Hat röplapért. Azért, mert le merte írni, amit gondolt. Azért, mert egyáltalán gondolkodni merészelt.”
Lélekemelő ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő.
A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber.
A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást.
A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint,Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen.

A másik életem

Demcsák ebben a könyvében nem csak arról ír, hogy áldozatként hogyan élt éveken keresztül bántalmazó kapcsolatban, de részletesen beszámolt arról is, hogy miután szabályosan el kellett menekülnie otthonról, a hivatalos eljárások során, ahelyett, hogy védelemben részesült volna, egyenesen kiszolgáltatott helyzetbe került.
„Talán a múlt miatt akarok segíteni másokon. Olyan nőkön, asszonyokon, akik hozzám hasonlóan az életüket adták volna azért, hogy a családjuk egyben maradjon. Semmi nem volt ennél fontosabb. Nem maradt egyben a családom, de ma újra boldog életet élek.”
Demcsák Zsuzsa könyvében eddig még nem ismert, a képernyőn soha meg nem mutatott életét tárja az olvasók elé. A televíziós műsorvezető saját életéből vett példákon keresztül beszél a családon belüli erőszakról, sorstársaival készített interjúival pedig a téma súlyosságára kívánja felhívni a figyelmet. Megrázó erejű könyv és őszinte vallomás Zsuzsától, nőktől, mindenkinek!

Marie Curie és lányai. Fejezetek egy tudósdinasztia életéből

„A Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét.
Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált.
Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.”

2014