2010

Kádár leányai. Nők a szocialista időszakban.

Miért nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni?
Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon?
Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők?
Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát?
Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben?
Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk.
E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja.
Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.

Tökéletes testek – A női alak dícsérete – A női alak dícsérete

Botox, bulímia, mell-implantátumok: valóban az önsanyargatás lenne a tökéletes testhez vezető út? Eve Ensler, aki maga is hadilábon állt az öregedéssel együtt járó alakváltozással, és már mindenféle radikális fogyókúrás módszerrel megpróbálkozott, végül elhatározta, hogy megtanulja elfogadni önmagát. Célja elérése érdekében különböző nők történeteit gyűjtötte össze a világból, akik hozzá hasonló rögeszmékkel küszködtek: a fiatal latin-amerikai lányét, aki őszintén megveti magát zsírpárnái miatt; a plasztikai sebész feleségéét, akit a férje – a tökéletességre törekedve – centiről centire átalakított; vagy az idősödő laptulajdonosét, akit máig kísért a gyerekkorában rákényszerített állandó edzések emléke. Útja során azonban olyan nőkkel is találkozott, akiknek nagy nehezen sikerült megbékélni alakjukkal: az afrikai anyával, aki minden testre úgy tekint, mint a természet sokféleségének a megnyilvánulására; az indiai asszonnyal, aki legyőzte futópad-mániáját, és mára már kifejezetten szereti kerekded formáit; vagy a csadorban járó afgán nővel, aki hajlandó a börtönt is vállalni a vaníliafagylalt ízéért. Ez a könyv megtanít végre feltétel nélkül szeretni a saját tökéletes testünket!

Érző lelkek – Kamaszlányok titkos élete – Kamaszlányok titkos élete

A nemzetközi sikerű bestseller-szerző ezúttal olyan kitalált történeteket gyűjtött egy csokorba, amelyeket a világ különböző pontjain élő nők élete inspirált. Az elbeszélők, akik a legkülönbözőbb témákról és érzelmekről mesélnek, mind érzékeny, okos, vad, fantáziadús, életteli nők. Manapság azonban gyakran szembesülnek azzal a társadalmi elvárással, hogy ne legyenek se túl okosak, se túl érzékenyek, hogy uralkodjanak az ösztöneiken, az indulataikon, hogy fojtsák el a vágyaikat, és engedelmeskedjenek a szabályoknak.
Ensler nőalakjai között feltűnik egy amerikai középiskolás, aki nem tudja, hogyan birkózzon meg a rá nehezedő nyomással; egy anorexiás blogger, aki egyre kevesebbet és kevesebbet eszik; egy kenyai lány, aki nem hajlandó alávetni magát a genitális csonkításnak; egy alig 15 éves bolgár utcalány; egy kínai munkáslány, aki Barbie-kat gyárt; egy terhes lány, aki nem tudja eldönteni, megtartsa-e a kisbabáját.
A történetekből kiderül: a lányok és az asszonyok a világon mindenütt ugyanazokkal a problémákkal, vágyakkal, fájdalmakkal, örömökkel, szenvedésekkel találkoznak.

A vagina monológok

Ez a könyv a női szexualitás összetettségének és titokzatosságának a himnusza. Megrendítő és vidám utazás a végső határig, a legutolsó tiltott területre. A kötetben, amely már az egész világot felforgatta, Eve Ensler valódi nők történeteit gyűjtötte össze intimitásról, kiszolgáltatottságról és a szexualitás felfedezéséről. A szerző szellemes, tabukat nem ismerő remekművében a nők legtitkosabb fantáziáit és legrejtettebb félelmeit fogalmazza meg. Aki elolvassa, garantáltan nem fog többé ugyanúgy gondolni a szexre vagy a női testre, mint azelőtt.

Kebelbarátnők. Mellbeszélgetések nőkkel, nőknek

A média jóvoltából lépten-nyomon találkozhatunk idealizált mellekkel, de vajon tudjuk-e, hogy milyenek az igazi mellek? Megcsodáljuk-e a női keblek egyediségének szépségét, vagy annyira hatása alá kerültünk korunk s kultúránk nyílt és burkolt üzeneteinek, hogy fanyalogva fordulunk el attól a látványtól, ami nem felel meg az idealizált képnek? Vajon milyen gondolatok, érzelmek bújnak meg a legtöbbször manipulált látszat mögött?
A kötetben megszólaló nők kendőzetlen őszinteséggel tárják elénk, hogy melleik milyensége hogyan formálta önmagukról és nőiségükről kialakult képüket, párkapcsolataikat, szexualitásukat. Történeteikből kibontakozik a mellek titkos élete: a felszín alatti csöndben megbúvó bizonytalanságok, szorongások, mély megélések, nagy horderejű felismerések dimenziója ugyanúgy, mint a kedves visszajelzések, izgató érintések szép emlékei, vagy épp a szoptatások bensőséges pillanatai.
A személyes történetek mellett a szerző bepillantást nyújt a keblek kialakulásának evolúciós elméleteibe, anatómiájába és kultúrtörténetébe, és felteszi a kérdést: vajon milyen üzenetekkel ássa alá a média, a fogyasztói társadalom és az egészségügy a nők saját testükbe vetett bizalmát. A serdülőkorról, szexualitásról, szoptatásról, rákról, öregedésről szóló fejezetek az újszerű kérdésfeltevésen és érdekes információkon túl, gyakorlati segítséget is nyújthatnak ahhoz, hogy a nők életük bármelyik időszakában több elfogadással, szeretettel és örömmel gondolhassanak melleikre.
Hoppál Bori női testtudatoktató, szülésfelkészítő és dúla. Magyarországon úttörő jellegű tevékenysége során igyekszik ráébreszteni a nőket az önmagukban rejtőző belső tudásukra, bölcsességükre, előadásaival, egyéni és csoportfoglalkozásaival pedig segít abban, hogy újratanulják, újra felfedezzék, újra megszeressék a testüket, és ezáltal a lehető legteljesebben élhessék meg nőiségüket.

Domestic Violence in Postcommunist States: Local Activism, National Policies, and Global Forces

Domestic violence has emerged as a significant public policy issue of transnational character and mobilization in the postcommunist era in Europe and Eurasia, as global forces have interacted with the agendas of governments, local and international women’s groups, and human rights activists. The result of extensive collaboration among scholars and activist-practitioners—many from postcommunist countries—this volume examines the development of state policies, changes in public perceptions, and the interaction of national and international politics.