Gender ABC
Kiadványunk a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége témájának szakmai szókincsét kívánja megismertetni és értelmeztetni – elsősorban a középiskolás fiatalok körében. Természetesen haszonnal forgathatják azok az
Kiadványunk a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége témájának szakmai szókincsét kívánja megismertetni és értelmeztetni – elsősorban a középiskolás fiatalok körében. Természetesen haszonnal forgathatják azok az
A női munka felszabadítása vagy korlátozása. A női eszmények változása, a női egyenjogúság konfliktusai és a női szervezetek állásfoglalásai a két világháború közötti középosztályban.. pp.:
A kötet írásai olyan nőkről vagy női csoportokról szólnak, akik valamilyen szempontból eltérnek közösségük női normáitól, mivel tudatosan, esetleg véletlenül megsértették azokat, eltávolodtak tőlük. Ezek a nők határátlépésükkel új életszemléletet vagy csak a világnak egy sajátos olvasatát hozták létre. Olyan nők, akik valamilyen szempontból mások, mint a körülöttük levő világ. A köréjük fonódó történetek kapcsán a kötet tanulmányai jelenségeket elemeznek, annak a következményeit, hogy a szereplők eltávolodtak a normáktól. Hogyan reagált erre a társadalom, a közösségük, az a csoport, amelyhez tartozónak vélték magukat, vagy éppen a családjuk?
A normatörés sokszínű palettáját vonultatja fel a tanulmánykötet. Olvashatnak prostituáltakról, „frivol szüzekről”, galerik női tagjairól, hisztériás betegekről, „kenyérkereső” nőkről, „vérvádas” asszonyokról, gyilkos nőkről, „cigánykurvákról”, leszbikus és „harcos” nőkről; nőkről a tudomány és a hit világából.
A nőtörténelem létrehozását elsősorban az a tény inspirálta, hogy a nők hiába teszik ki az emberiség felét, a hagyományos történetírásban sokkal kisebb figyelmet kaptak. A kötet szerzője a dualizmuskori Magyarország esetében szeretne változtatni ezen a helyzeten. Az 1867. és 1914. közötti időszakban a női emancipálódás szempontjából fontos változások történtek Magyarországon. Ekkor kapott nagyobb lendületet a jogkiterjesztés folyamata, noha a nők csak később kapnak választójogot az országban. Fontos változásokat okozott azonban a középfokú nőoktatás intézményesülése és az egyetemek megnyitása a nők előtt. De a nők nem csak az oktatásban jelennek meg, hanem a gazdasági fejlődés következtében a munkaerőpiacon is egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Mindezen változások következtében átalakult a nők mindennapi élete, amit a szerző a társadalom különböző területein (gyermeknevelés, házi munka, sport, szabadidő, divat) követ nyomon. A tanulmány forrásbázisát a korabeli Magyarországon jelenlévő nyomtatott kiadványok (könyvek és sajtótermékek) szöveges és képi anyaga alkotta, ennek következtében jobbára csak az elvek és eszmék, és nem annyira a tényleges társadalmi gyakorlat elemzésére nyílik alkalom. A felhasznált forrásokkal magyarázható az is, hogy az írásban felülreprezentált a női társadalom polgári, felső-középosztálybeli rétege (amit jól kifejez a kötet címe is). A Pécsi Egyetem oktatójának munkája szakszerű összefoglalása a korszak női társadalomtörténetének. A tematikus irodalomjegyzékkel záruló kiadvány haszonnal forgatható a felsőfokú oktatásban, és a széles olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat.
Tudunk-e valamit Claudilláról, Orestináról vagy Lollia Paulináról? Netán Olympias, Charito esetleg Marina Severa alakjáról? Ezek az asszonyok mind római császárnék voltak, akár a sokat említett Messalina, Agrippina vagy Poppaea. Sok esetben említésre sokkal inkább méltóbbak, mint az utókor által unos-untalan emlegetett személyek. Ez a könyv a Római császárok analógiájára bemutatja az összes császárfeleséget, Augustusétól kezdve Nagy Theodosiuséig, tehát a császárság, mint új államrendszer létrejöttétől egészen 395-ig, vagyis addig, amikor a birodalom véglegesen kettévált nyugati és keleti részre. De kik voltak ezek a nők, honnan jöttek, miként éltek? Ki volt Faustina, a kevésbé ismert Antoninus Pius felesége? Vagy Sabina, a híres Hadrianus asszonya? Netán Fausta, Nagy Konstantin felesége, aki szinte megbújik férje árnyékában? 70 asszonyról ír Aleksander Krawczuk, ókortörténész, feldolgozva mindazt, amit tudni, vagy okkal vélelmezni lehet a római császárnékról.
A kötet több kutatás és projekt összefoglalása. „A történelem és a történelem tanításaDélkelet-Európában” elnevezésû projektet 2000-ben a Délkelet-Európai Stabilitási Paktumkeretében indították útjára azzal a céllal, hogy segítse az aláíró országok történelem-taní-tását. A projektet a Grazi Egyetem koordinálta az Osztrák Külügyminisztérium pénzügyitámogatásával, az EuroClio, a KulturKontakt Austria, a Georg Eckert Intézet és a Centerfor Democracy and Reconciliation in South Eastern Europe (Thessaloniki) felügyeletével.
A projekt során kilenc ország közremûködô szakértôi a következô köteteket írták meg:
Gyermekkor a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára. Szerk.:Milan Ristović, Dubravka Stojanović. Association for Social History, Belgrád, 2001.
Daniela Grabe: Tanári segédlet a „Gyermekkor a múltban” c. kiegészítô tananyaghoz. KulturKontakt Austria, Graz-Szófia, 2001.
Nôk és férfiak a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára .Szerk.: Kristina Popova, Petar Vodenicsarov, Snežana Dimitrova. Nemzetközi BalkanisztikaiTanulmányok Szemináriuma, Dél-nyugati Egyetem, Blagoevgrad, 2002.
Tanári segédlet a „Nôk, férfiak a múltban – 19. és 20. század” c. kötethez.
Javaslatok atanulási célokhoz és gyakorlatokhoz. Készült a MEH Esélyegyenlôségi Kormányhivatal meg-bízásából 2003-ban. Szerzôk: Bodonczy Andrea, Foki Tamás, Molnár Péter. Szakértô: PetôAndreaA középiskolai történelem-tanítás során használt kötetek elsô változata angolul jelent meg,majd a kiadványokat lefordították a résztvevô kilenc ország nyelvére. A köteteket már többországban használják a középiskolákban. A két tankönyv és a meglévô tanári kézikönyv alap- ján „A gyermekkor és a férfiak-nôk történetének tanítása” címmel kétmodulos, akkreditálttörténelem-tanári továbbképzést rendeztek 2003. november 13–15. és november 27–29. közötta Balassi Bálint Intézetben húsz magyarországi és határon túli magyar történelemtanár rész-vételével. A képzésen merült fel a kiadvány „magyarításának” igénye azzal a céllal, hogy az amagyar történelemrôl már rendelkezésünkre álló ismeretanyaggal jelenjen meg, amely a jelen-legi történelemkönyvekbôl még hiányzik. A magyar tanári segédlet elkészült, többek közöttennek felhasználásával született ez a könyv.A témában folyó magyarországi kutatások lehetôvé tették, hogy a társadalmi nemek tör-ténete középiskolai tananyaggá váljon. Örömmel válogattunk a gyarapodó szakirodalombólszemelvényeket, melyek némelyike már nem hozzáférhetô, de feltétlenül figyelemre érde-mes, s ezeket külön jelöltük éppen úgy, mint a kötet számára íródott részeket is. E kötet azeddigi kutatási eredményeket foglalja össze abban a reményben, hogy a középiskolai diákokmegszeretik a történelmet, és idôvel ôk maguk is örömmel vesznek majd részt az eddigMagyarországon kisebb figyelmet kapott téma további kutatásában. Reméljük, hogy ezt akötetet idôvel újabb, a friss kutatási eredményeket összefoglaló kötet követi majd.
A fejezetek a munka, szerelem, otthon, kommunikáció területén követik nyomon a migrációban élő nők sorsát, élethelyzetét. További 30 interjú készült a saját hazájukban élő nőkkel, tőlük azt kívánták megtudni, hogy a migráns nők jelenlétének és együttélésének milyen formái alakulhattak ki az eltérő kulturális hátterű európai nők között. Fordította: Szári Péter
A könyv a reneszánsz és barokk kor híres nőalakjainak életével, tevékenységével, a történelemben, irodalmi és művészeti körökben játszott szerepükkel ismerteti meg az olvasót. Ez az a korszak ugyanis, amikor a felsőbb társadalmi körök, a városi és az udvari műveltség igényei már a nőknek is kellő szellemi neveltetést biztosítottak, amellyel a legkiválóbbak élni is tudtak. Az itáliai történelemnek a könyvben szereplő közismert nőalakjai közül még azok is, akik önálló írói-művészi alkotásokkal nem is dicsekedhetnek, létük, életvitelük, személyiségük, történelmi szerepük a kultúrtörténet számára is maradandó emlékeket hordoz. Az ide sorolható híres hölgyek történetében egy közös: valamennyiük az európai művelődéstörténet legragyogóbb korszakában, a klasszicitást felélesztő reneszánsz és a klasszicitást sajátosan a maga arcára cizelláló barokk kor szülöttei. Mindannyian a maguk idejében, módján és eszközeivel járultak hozzá ahhoz a sajátos képhez, amely az itáliai klasszicizmus összetett, sokszor ellentmondásos, mégis ragyogó és megismételhetetlen korát ábrázolja.
Az olvasó nők története a festészetben és a fotóművészetben is tükröződik, hiszen az olvasó nőalakok minden korszakban lenyűgözték a művészeket. Persze több évszázadnak kellett eltelnie, mire a nők végre valóban azt olvashatták, amihez kedvük támadt. Kezdetben csak hímezniük, imádkozniuk, gyerekekre vigyázniuk és főzniük volt szabad. Attól a perctől fogva azonban, amikor rájöttek, hogy az olvasás révén az otthon szűk világát a gondolatok, a fantázia, és nem utolsósorban a tudás határtalan világával cserélhetik fel, fenyegetést jelentettek a férfiak uralta társadalomra. A nők az olvasás által olyan tudásanyagot sajátíthattak el, melyet eredetileg nem nekik szántak. Stefan Bollmann az olvasó nők történetének ezt az izgalmas fejezetét beható részletességgel vizsgálja a középkortól a jelenig, a súlypontot a XIX. és XX századi alkotásokra helyezve. A kiválasztott festményeket, rajzokat és fényképeket rövid kísérőszöveggel mutatja be.
Az olvasó nőket ábrázoló képek különleges szépséggel, bájjal és kifejezőkészséggel rendelkeznek. A rövid kísérőszövegek elmondják, hogy miért vagy mit olvasnak. Megismerhetjük egy-egy kép megszületésének társadalmi-művészi hátterét.
A könyvben látható képek ismert, illetve még (vagy újra) felfedezendő művészek alkotásai. Olyan mesterek szerepelnek a kötetben, mint például Rembrandt, Vermeer, Matisse, Heckel, Münter vagy Eve Arnold.
Elke Heidenreich – aki tudja, milyen veszélyes lehet az olvasás – szenvedélyes előszót írt a könyvhöz: szónoki beszédet, melyben mindenkit olvasásra buzdít. A kötetet Bellák Gábor művészettörténész szövege egészíti ki az olvasó nőket ábrázoló leghíresebb magyar képzőművészeti alkotásokról.
Stefan Bollmann 1958-ban született. Germanisztikát, színháztudományt, történelmet és filozófiát tanult. Doktori disszertációját Thomas Mannról írta. Jelenleg Münchenben dolgozik, számos könyv lektora, szerzője és kiadója.
Elke Heidenreich 1943-ban született, rádiós és a televíziós műsorvezetőként és íróként dolgozik. 1983 óta a Brigitte című női folyóirat rovatvezetője. Ezen kívül könyvrecenziókat ír, és saját könyveit jelenteti meg. 2003 óta sikeresen vezeti a ZDF német tv-adó Lesen! (Olvass!) című műsorát. Elke Heidenreich Kölnben él.
Bellák Gábor művészettörténész, Benczúr-kutató, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa.