2006 Archívum - Nőkért Egyesület

Hétköznapi hímsovinizmus. A párkapcsolatierőszak, és amit még nem nevezünk annak

Munkafüzetként is használható, elengedhetetlen kézikönyv nők, férfiak és a párkapcsolati erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Láthatóvá teszi és rendszerbe szedi a párkapcsolati erőszak rejtett formáit, a nők felett gyakorolt hatalomnak és ellenőrzésnek azokat a mindennapos megnyilvánulásait, amelyek egyelőre névtelenül épülnek be a hétköznapi együttélésbe.
A „hímsovinizmus” kifejezés hűen adja vissza a szexizmus rokonságát a megkülönböztetésen alapuló egyéb ideológiákkal. „Hétköznapivá” nemcsak attól válik, hogy mindennapos, hanem attól is, hogy a benne megvalósuló értékek és elvek eredete elvész a múltban, és már csak ezért is természetesnek és megváltoztathatatlannak tűnnek. A hétköznapi hímsovinizmus különböző formáinak részletes bemutatásán kívül a könyv két, kulturális örökségünk szerves részét képező szöveg elemzésén keresztül mutat rá a hétköznapi hímsovinizmus gyökereire.

Emberi természet, női természet

Emberi természet, női természet http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index59a2″ target=”_blank”>A publikáció eredeti forrása

Három adomány

Regényeinek jó ismerõi is meglepõdhetnek Virginia Woolf Három adomány címû kései (1938), de talán legnagyobb ívû és legtágabb perspektívájú esszéjének témaválasztásán, melynek kiinduló kérdését akár ma is feltehetjük: miképp lehet megakadályozni a háborút? Woolfot azonban mindig is foglalkoztatta a háború: regényeiben búvópatakként van jelen ez a motívum, a Három adomány-ban viszont e köré rendezi a szöveget. A kérdés önmagában provokatív, mert retorikailag azt sugallja, hogy választ is kapunk rá. Woolf azonban ennél sokkal tisztességesebb: az egyértelmû végkövetkeztetésekrõl átcsúsztatja a hangsúlyt a társadalmi és kulturális jelenségeket szálakra szedõ gondolatfutamokra, érvelésében pedig nem a háborút kiváltó közvetlen politikai okokat veszi számba, hanem a társadalmi és nemi hierarchiákat, rítusokat, nevelési folyamatokat, a nõiesség és férfiasság fogalmait, az azokban megbúvó mellékjelentéseket, a megjelenítésükben rejlõ árnyalatokat elemzi. A társadalmi létezésnek, azon belül pedig elsõsorban a társadalmi nemek férfiuralmon alapuló együttélésének sûrû szövevényét boncolgatja igen kritikus szemszögû és finoman cizellált, logikus levezetésekkel, de mégis a jellegzetesen woolfi, képies stílusban.
Ekképp a szöveg a maga összetettségében egyszerre láttatja Woolfot, a woolfi írásmódot és az adott történelmi korszakot – ám egyúttal egy több évszázadon átívelõ társadalomtörténeti jelenségegyüttest is, mely egészen korunkig (és minden bizonnyal azon túl is) ér.

Asszonysorsok 1956 után

Asszonysorsok

A fegyver férfikézbe való – mégis az 1956-os forradalom bizonyos helyszínein, különböző időpontjaiban és egy-egy feladat ellátásában a nők voltak a főszereplők. Nem csak az élelmezésre, és a sebesültek ellátására kell gondolnunk, vagy arra, hogy a forradalom forgatagában a nők a háttérmunkájukkal segítették a férfiakat. Arról van szó, hogy a nők az igazi főszerepüket a forradalom bukása után kapták meg. Amikor a reménytelenségben az élet mellett kellett kiállniuk. Erről szólt az 1956. december 4-i és 5-i nőtüntetés. A bukás után a férfiak már nem mehettek tüntetni az utcára, s ezért a tüntetést szervezők kezdeményezésére csak nők vonulhattak fel Budapesten. A Hősök terén asszonyok ezrei gyűltek össze, hogy kifejezzék a forradalom melletti szolidaritásukat és a megszállókkal szembeni véleményüket.
Vajon ki merné állítani azokról a feleségekről, akik egy-egy látogatáskor a börtönbe vetett férjeik számára az életet vitték, hogy csak mellékszereplők voltak? A hétköznapok során, a túlélés megszervezésében jött el az asszonyok ideje, amikor a családot egybe kellett valahogyan tartani, túl kellett élni a bukással járó borzalmakat. Ez nagyon sokszor pokolian nehéz volt. Kompromisszumot kötni a tisztesség és az élet között. A könyvben elemzett élettörténetek mindannyiunk sorsát példázzák, és rengeteget tanulhatunk belőle emberekről, Kelet-Európáról, a gerincroppantó szocializmusról és a helytállás különféle módozatairól.

Tóth Ilona. A valóság és a mítosz

Nők a modernizálódó magyar társadalomban

Az Artemisz Könyvek sorozat célja, hogy a magyar közgondolkodásban is elterjedjen a társadalmi nemi szerepek kritikai vizsgálata. A sorozat meg kívánja őrizni a megközelítések elméleti és módszertani sokszínűségét, olyan könyveknek ad helyet – legyenek bár tudományos vagy szépirodalmi művek, magyar nyelven írott könyvek vagy a „klasszikusok” fordításai –, amelyek vizsgálják kulturális beidegződéseinket és alternatívát is kínálnak velük szemben.
A kötetben közzétett tanulmányok nem kizárólag csak a nőkről szólnak. E vizsgálódások szinte minden esetben érintik a két nem időben változó, összetett, olykor azonban meglepő folytonosságot mutató viszonyának a kérdését. S természetesen plasztikus képet adnak arról a társadalmi környezetről is, amely úgyszólván mindig gyanakodva tekintett mindazokra, akik nem voltak hajlandók megmaradni a hagyományos női szerep szűk korlátai között.

A ‘Radikális asszonyok’ Magyar nők az 1918-as demokratikus forradalomban

A ‘Radikális asszonyok’ Magyar nők az 1918-as demokratikus forradalomban. pp.: 248-277

Hétköznapi hímsovinizmus

A hétköznapi hímsovinizmus a párkapcsolati erőszaknak az a formája, amelyet még nem nevezünk annak. Ez a könyv láthatóvá teszi és rendszerbe szedi a nők felett gyakorolt hatalomnak és ellenőrzésnek azokat a mindennapos megnyilvánulásait, amelyek egyelőre névtelenül épülnek be a hétköznapi együttélésbe. A kimerítő felsorolás segítséget nyújt férfiaknak, nőknek és a családon belüli erőszak területén dolgozó szakembereknek egyaránt a párkapcsolati erőszak rejtett formáinak felismerésében és felszámolásában.
A „hímsovinizmus” kifejezés hűen adja vissza a szexizmus rokonságát a megkülönböztetésen alapuló egyéb ideológiákkal. „Hétköznapivá” nemcsak attól válik, hogy mindennapos, hanem attól is, hogy a benne megvalósuló értékek és elvek eredete elvész a múltban, és már csak ezért is természetesnek és megváltoztathatatlannak tűnnek. Ebben a könyvben két, kulturális örökségünk szerves részét képező szöveg elemzése mutat rá a hétköznapi hímsovinizmus gyökereire.