2001 Archívum - Nőkért Egyesület

A végtelen foglyai. Magyar nők szovjet fogságban 1945-1947.

Az újságíró szerző könyvében az 1945 és 1947 között hadifogolyként Szovjetunióba hurcolt magyar asszonyok sorsát írja meg.
Bizakodó, izgalmakkal teli napok valamelyikén, 1989 végén, 1990 elején egy ismeretlen férfi keresett meg. Azt mondta, meg kell írnom a környékükről Oroszországba elhurcolt fiatal nők sorsát. A munka hónapokig fogva tartott. S aztán még tovább. Gyöngybetűkkel írt leveleket kaptam és olyanokat is, amelyekről látszott, hogy feladójuknak nehezére esik a betűvetés. Lágerbéli barátnők, családtagok keresték egymást rajtam keresztül és az immár rendelkezésükre álló nyilvánosság által. A levélfolyam után egy kötet is készült. Még évek múltán is jelentkeztek – Európából, a tengerentúlról – kit hova vetett a sors. 1999 nyarán–2000 őszén újra elővettem a tőlük kapott leveleket, fényképeket. Feladóik már tíz esztendeje is hatvan év körüliek voltak, fizikumuk magán viselte az oroszországi kényszermunka nyomait, sokan már akkor betegeskedtek közülük… Az eredeti címlista szűkül, a telefonok némák. De aki jelentkezik, s tud valamit, segít. Emlékezetükből, noteszeikből új nevek kerülnek elő. A holtak helyére az élők lépnek. Így adnak kézről kézre, megmaradt erejük szerint.
Köszönöm nekik: Kormos Valéria

A nőtörténetírás története

A nőtörténetírás története. pp.: 42–44 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/2001_6/” target=”_blank”>A publikáció eredeti forrása

Rajk Júlia

ülönös és tragikus politikai sorsfordulóit hordozza. Rajk Lászlóné, született Földi Júlia, személyes ellenségének tudhatta mind Rákosi Mátyást, mind Kádár Jánost, akik részt vettek férje, illetve a rehabilitálásért fellépő Nagy Imre meggyilkolásában. Rajk Júlia 1945 és 1949 között jó néhány fontos politikai pozíciót töltött be. 1949-ben a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. A börtönbüntetés letöltése után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. A rehabilitációért és férje eltemetéséért, emlékének megőrzéséért, valamint „saját névéért” harcolt éveken át. Megkérdőjelezhetetlen erkölcsi súlyával döntő szerepet játszott abban, hogy a politikai rehabilitációs folyamat, ha zökkenőkkel is, de haladt, és sikerül elérnie férje nyilvános temetését. Rajk Júlia egész életében harcolt a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen. A „Júlia-féle szabadságakciók” az első valóban civil szervezet megalakításától, a bebörtönzött ellenzékiek védelmétől az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság, a Nagy Imre-csoport: győzelmei és vereségei, vagyis Rajk Júlia élettörténete bemutatja, hogy megvalósítható-e a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfi világtól szabad nő, a „saját név” megszerzése.

Demonológia és boszorkányság Európában

A kötet egy, a magyarországi boszorkányüldözés forrásainak feltárását és feldolgozását végző néprajzos-történész munkaközösség kutatási eredményeit mutatja be. A tanulmányok felölelik a kora újkor egyházi demonológiájának, a boszorkányüldözés bírósági eljárásainak és a korszak népi boszorkányhiedelmeinek kérdéseit és mindezek kölcsönhatásának vizsgálatát. Az újkori európai néphit témái közül kiemelt szerepet kapnak a változatos illusztrációkat is tartalmazó kötetben a közép- és kelet-európai népi boszorkány és ördög fogalmai, továbbá a megszállottság és ördögűzés, valamint a boszorkányszombat képzetei.

Van-e a nőknek történelmük?

A nők és férfiak, valamint a nők és nők közötti különbség kérdése. A kötetet Joan Wallach Scott, a princetoni Institute for Advanced Study tagja állította össze, azzal a céllal, hogy bemutassa az elmúlt tíz év legfontosabb, ma már klasszikussá vált történelmi tanulmányait, a nő kategóriája, a társadalmi nem, a faj, az osztály, a szexualitás, a feminizmus témakörében. A kötet szerzői, Denise Riley, Natalie Zemon Davis, Joan Wallach Scott, Anne Phillips és Lynda Roper stb. művei alapvető olvasmányok a történelemmel, nőtudománnyal, a társadalmi nemek tudományával, művelődéstörténettel és feminizmussal foglalkozó tanárok és diákok számára. Fordította: Greskovits Endre.

Rendszerváltás, változó nőideálok

Rendszerváltás, változó nőideálok. pp.: 59

A divat

A divat A publikáció eredeti forrása

Válogatott társadalomelméleti tanulmányok

Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. pp.: 244 A publikáció eredeti forrása

A nő intim földrajza

„Ez a könyv a női testet dicséri – felépítését, összetételét, fejlődését és derűjét ünnepli. Személyes jellegű írásommal arra tettem kísérletet, hogy megtaláljam a női létről való gondolkodás módját, ám eközben ne essem a biológiai determinizmus csapdájába. Művem olyan dolgokról szól, amelyeket hagyományosan a nő képével kapcsolunk össze – a méhről, a petesejtről, az emlőről, a mindenható csiklóról –, s olyan dolgokról is, amelyek nem szoktak erről a képről eszünkbe jutni – a lendületről, az erőről, az agresszióról és a dühről. Ez a könyv a gyönyörről mesél, arról a gyönyörről, amely mélyen a húsban, a test szépségeiben gyökerezik.”

Titkos házasság (Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán élettörténete)

Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak – de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.