Rabszolgák földjén. Egy magyar nő felfedezők és rabszolgák között 1870–1873
Könyvünk hősei különös emberek! Messziről, más világrészekről sodródtak egymás mellé, hogy azután – Philemon- és Baucisként – ölelkezve haladjanak tovább a brit nagyhatalmi politika népek sorsát eldöntő, és gyakran sivatagokba, vagy járhatatlan ősvadonba torkolló ösvényein. De nemcsak a szereplők, hanem maga a történet is különleges figyelmet érdemel. A napló-mozaikok színes cserepeiből kibontakozó kép a magyar olvasó előtt egy teljesen ismeretlen világot, a gyarmatosítás hétköznapjait tárja fel. Azt a világot, azokat az eseményeket és érzelmeket, melyeket sem a hivatalos okmányok, sem az egykorú újságok nem örökítettek meg Afrika felosztásáról. E nagy történelmi tragédiáról megbízható forrás vagy valósághű leírás alig akad. Mintha a kor emberére csak a lényegtelen részletek tartoztak volna: az ünnepi beszédek, a zászlófelvonások, a bennszülöttek hűségnyilatkozatai, és a díszszemlék… …Sass Flóra emberi nagyságát talán a bennszülötteknél kiérdemelt neve jellemzi leginkább. Mert ezt a nevet egy olyan küldetésben való részvétele idején nyerte el, amely küldetés csak hivatalos megfogalmazásában szolgálta a bennszülöttek érdekeit. A Nílus forrásainak magyar kutatójáról, mint tanulmányunkból is kiderül, csak kevés adat áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére mégsem érezzük arc nélküli kutatónak. Mert naplójából őt magát ismerjük meg, a sokat szenvedő és nagyot alkotó magyar felfedezőt. (Dr. Krizsán László)