Pilar Miro Romero
1940-ben született, az első női rendező a spanyol televíziónál. Joghallgató volt a madridi egyetemen, de érdeklődése a film felé fordult. Első művében feminista témát dolgozott
1940-ben született, az első női rendező a spanyol televíziónál. Joghallgató volt a madridi egyetemen, de érdeklődése a film felé fordult. Első művében feminista témát dolgozott
A barcelonai konzervatóriumban tanult, elsõ fellépése is ebben a városban volt. 1947-ben Genfben nemzetközi versenyt nyert és ezzel elindult nemzetközi karrierje. Énekelt Londonban, Párizsban, a
Munkáscsaládból származott, munka mellett végezte el a madridi jogi egyetemet 1924-ben. Ügyvédi munkája mellett szociális problémák és a nőkérdés foglalkoztatta, alapítója volt az Asociación Femenina Universitaria egyesületnek.
Skót anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.
Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy
Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után
Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd
A spanyol polgárháború legendás alakja szegény, sokgyerekes családból származott. 15 évesen varrónőként kezdett dolgozni, később szakács lett. Mivel családja nagyon vallásos volt, kis híján apácának
Az első nő, aki jogászdoktori oklevelet szerzett. Özvegy apja a domonkosrendi apácáknál neveltette, négyéves korától tanult latinul, görögöl, héberül. 8 évesen apjával Lyonba költöztek, ahol
María Zambrano Alarcón (1904. április 22., Malaga – 1991. február 6., Madrid) spanyol filozófus és esszéista. Spanyolországban hosszú száműzetését követően csak a 20. század utolsó