Ligeti Vilma Ungváron született 1912-ben, apja nyomdász volt. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári oklevelet szerzett, majd Kiskunhalason zenetanárként dolgozott. 1937-ben Franciaországba került, ahol zongoratanár volt, de cikkeket is írt.
A II. világháború alatt is Franciaországban élt, tagja volt az ellenállási mozgalomnak. A nőmozgalom illegális lapját, a Harcos nőt szerkesztette, többek közt Márkus Ottiliával. A háború után hazatért, eleinte kulturális területen dolgozott.
1961 és 1964 között Indiában volt tanulmányúton, erről születtek legnépszerűbb könyvei.
Néhány munkája:
Franciaországban történt,
Hazatérés,
Ének a Tiszaparton,
Aranyköd,
Siva árnyékában,
A Gangesz partján
Indiai arcképek.