A gyógypedagógiai pszichológia kiváló művelője, megújítója, rendszerbe foglalója. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on folytatta, 1931-ben filozófiából doktorált, majd 1934-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet, ahol 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított, 1972-1980 között az intézmény főigazgatója volt. Több szakkönyv szerzője, társszerzője.
Néhány munkája:
J. M. Guyan mint esztétikus (Doktori disszertáció.),
Értelmességi és ösztönvizsgálatok falusi gyermekeken,
Gyógypedagógiai Pszichológia kézikönyv,
József Attila utolsó hónapjairól.
