1880. szeptember 22-én születik Christabel Pankhurst, az első nő, aki a Manchester-i Victoria Egyetemen jogi diplomát szerez, de – mivel nő – az ügyvédi kamara nem hajlandó tagjai közé felvenni. Éles, logikus elme, remek előadó, szellemes vitatkozó, emellett jó megjelenésű, megnyerő hangú – közszereplésre termett. Hiányzott belőle testvére, Sylvia könyörületessége, megvetette a gyengeséget. Részt vett anyja mellett a mozgalomban, együtt alapították meg a Women’s Social and Political Union-t (Nők Szociális és Politikai Egyesülete), melynek egyik fő célja a női választójog kiharcolása volt.
1905. október 13-án Christabel egy társával, Annie Kenneyvel egy ülésen hangos közbekiáltásokkal – “Mikor kapnak a nők választójogot?” – többször megszakították Sir Edward Gray beszédét. Nem voltak hajlandók elhagyni a termet, a rendőrök csak erőszakkal tudták letartóztatni őket, az egyik rendőr szerint a hölgyek megrugdosták és leköpködték őt. A rájuk kirótt 5 shilling bírságot nem voltak hajlandók fizetni, ezért börtönbe kerültek. A példa nélküli eset megrázta az országot. Először fordult elő, hogy brit nők erőszakot alkalmaztak szavazati jogukért, és ezért bebörtönözték őket.
1910. november l8-án Christabel és társai találkozni akartak Herbert Asquith miniszterelnökkel, hogy tiltakozzanak a nők szavazati jogáról beterjesztett javaslat elutasítása miatt. A feldühödött nők áttörték az alsóház köré vont rendőri kordont, több mint százat közülük őrizetbe vettek.
A háború után Christabel amerikai előadókörútra megy, majd úgy dönt, az Egyesült Államokban telepszik le. Érdeklődése egyre inkább a vallás felé fordul, a Second Adventism híve lesz, több könyvet is ír a témáról.
1936-ban megkapja a Dame Commander of the British Empire (a Brit Birodalom lovagja) címet.
A nyilvánosságtól visszavonulva, 1939-ben hal meg.
