Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba. A háború után kezdeményezésére alakult meg a Magyar Demokratikus Nőszövetség.
Néhány munkája: Öt kisasszony egy udvarházban; A turjánon beérett a rizs; Hajnal; Nem tehettem másként – Alpári Gyula életrajza ; Lázadó asszonyok; Rendszertelen önéletrajz.
